A belügyminiszter még márciusban tette közzé a rendeletét, amelyben - a Knauf Insulation számításai szerint - a határoló falak hőszigetelése 48, a lapos tetőké 32, a padlóké pedig 40 százalékkal emelkedik.

Az új előírások szigorúak, a homlokzati falakra előírt hőszigetelés például - egyelőre - másfélszerese a szlovákiainak és közel háromszorosa a romániainak. A szigorítást azonban egy uniós tagállam sem kerülheti el. A középületeknek 2008-tól, míg a többi épületnek - így a lakásoknak is - 2020. december 31-ét követően közel nulla energiaigényűnek kell lenniük. A közel nulla érték - a magyar jogba átvett szabály megfogalmazása szerint - azt jelenti, hogy az épületet annyira kell energiatakarékossá alakítani, hogy az erre fordított költség, az épület becsült élettartama alatt, megtérüljön.

Követelmény továbbá az is, hogy a közel nulla energiaigényű épületeknél az éves energiaigény 25 százalékát - megújuló energiaforrásból - az épületen, illetve a telken belül kell előállítani.