"Nem egy szerződés köttetett, hanem három, mert nem csak az erőmű megépítésére vonatkozóan kötöttünk szerződést, hanem az üzemanyag-ellátás és a későbbi üzemeltetés, karbantartás támogatására is" - mondta az InfoRádiónak Aszódi Attila, a paksi erőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos.

Kifejtette: az erőmű megépítésére vonatkozó szerződés egy klasszikus EPC-szerződés, ami a tervezés, beszerzés, megépítés és üzembe helyezés körülményeit tisztázza. Ez a legnagyobb volumenű szerződés, ami azt rögzíti, hogy két darab 1200 megawatt teljesítményű blokk épül, és ennek az építkezésnek a műszaki, gazdasági, jogi felelősségi ügyeit rendezi.

Mint elmondta, a magyar félnek az a feladata, hogy biztosítsa a feltételeket, átadja a telephelyet, rendelkezésre bocsássa azt az infrastruktúrát, amelyen az építkezést el lehet végezni. És minden ezen túli feladat orosz oldalon van. "Tehát mi egy kulcsrakész atomerőmű-építést akartunk, ennek az a lényege, hogy az orosz partnernek a feladata, hogy megtervezze a telephelyi adottságoknak megfelelően ezeket a blokkokat és az össze kiszolgáló létesítményt, és azokat építse fel és folytassa le az üzembe helyezést" - tette hozzá.

A beruházás lehetséges kockázatait felvető kérdésre Aszódi Attila kifejtette: figyelik a nemzetközi eseményeket, és próbálták a szerződéseket úgy előkészíteni, hogy az elképzelhető kockázatokat kezelni tudják. "Be vannak építve a rendszerbe olyan garanciális elemek, amelyek az esetleges kockázatokat kezelhetővé teszik".

Mint kifejtette, meg vannak győződve róla, hogy erre a projektre szükség van, és az államközi megállapodás, amit Magyarország Oroszországgal kötött idén januárban, az jogos volt, lehetséges volt ezt megkötni és megfelelő alapot biztosít az erőmű megépítésére. Ha az Európai Bizottság esetleg úgy találná, hogy valami miatt ennek a szerződésnek nincsen létjogosultsága, akkor a szerződésben van arra lehetőség, hogy a szerződést felmondják. "De ezt nagyon nem szeretnénk, ez csak egy nagyon pici, kis valószínűségű eseményre vonatkozó vészforgatókönyv" - hívta fel a figyelmet Aszódi Attila.

A szerződések nyilvánosságával kapcsolatban a kormánybiztos kiemelte: vizsgálták azt, hogy létezik-e nyilvánosságra hozott hasonló szerződés, hiszen ez hasznos információ lett volna.

"Azt tudom mondani, hogy nem találtunk ilyen szerződést. Ezek egyrészről olyan üzleti titkokat tartalmaznak, amelyeknek a közzététele súlyosan veszélyeztetné az adott gazdasági társaságoknak a működését, az üzleti érdekeiket, ráadásul a konkurencia számára olyan támadási felületet nyitnának, amelyet nyilván egyetlen egy felelősen működő gazdasági társaság sem engedhet magának meg" - tette hozzá a paksi erőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos.