Véleménye szerint a program céljainak eléréséhez olyan környezetet kell létrehozni, ami serkenti a befektetéseket és beruházásokat, ösztönzi az innovációt és vonzza a tehetséget. Hangsúlyozta, hogy a digitális technológiák fejlődése, elterjedése még a kezdet kezdetén van, olyan trendek állnak előttünk, mint a gépek közötti kommunikáció, a felhő szolgáltatások vagy a 3D nyomtatás, és a lehetőségek kihasználásából Magyarország is profitálhat.

Christopher Mattheisen beszélt arról is, hogy a digitális technológia fejlődése a közeljövőben a legnagyobb kihívást jelentheti a vállalkozások számára, a kis cégek és a nagyvállalatok számára egyaránt, bármilyen iparágban tevékenykedjenek is. Bármikor felbukkanhatnak olyan kis "garázscégek", amelyek egy digitális technológiai újdonság révén képesek lesznek olyan növekedést elérni, amely felbolydíthatja akár egy egész iparág piacát.

Hozzátette, hogy az egyéni sikerhez szükség van a megfelelő környezetre is, és ezt nyújthatja a digitális Magyarország, amely a digitális infrastruktúra, a digitális szolgáltatások és a digitális kompetenciák egységét jelenti.

Előadásában kitért arra is, hogy a digitális fejlődés terén Európa kis lemaradásban van Észak-Amerikához és Ázsiához képest a globális versenyben. Véleménye szerint kevésnek bizonyulhat az európai digitális menetrend célkitűzése, amely 2020-ra azt irányozza elő, hogy minden háztartásban elérhető legyen a szélessávú internet.

Bódi Gábor, a Miniszterelnökség infokommunikáció összehangolásáért felelős helyettes államtitkára egyebek közt arról beszélt, hogy a magyarországi vállalatok a digitális fejlettség szempontjából elmaradnak az európai uniós átlagtól. Hozzátette, hogy az európai digitális menetrend alapján a magyar kormánynak is vannak uniós kötelezettségei a digitális felzárkóztatásra. Példaként említette a digitális piac kialakítására vonatkozó célokat, amelyek azt irányozzák elő 2015-re, hogy a lakosság 50 százaléka legyen képes élni az internetes vásárlás lehetőségével, 20 százalékuk pedig a határokon átnyúló internetes vásárlás lehetőségével, valamint a kkv-k 33 százaléka végezzen internetes beszerzést vagy értékesítést. Ezen célszámok eléréséhez olyan intézkedésekre van szükség, amelyek erősítik a hazai kkv-k digitális jelenlétét, másrészt lehetőséget biztosítanak számukra a határon átnyúló együttműködés kihasználására.

Kifejtette, hogy az európai célkitűzések eléréséhez kötődően alakította ki a kormány a nemzeti infokommunikációs stratégiát, amelynek mentén több piaci szereplővel együttműködési megállapodásokat is kötött a digitális Magyarország megvalósítása érdekében. November elején pedig elfogadta a digitális nemzetfejlesztési programot, amely négy fő pilléren nyugszik, ezek a szupergyors internetes infrastruktúra fejlesztése, a digitális közösségek gazdasági fejlesztése, az e-közszolgáltatások, valamint a digitális kompetenciák fejlesztése.