A Raiffeisen Lízing másodfokon azt kérte a bíróságtól, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) és az Európai Unió Bíróságához, mert szerinte több ponton alaptörvény-ellenes az első devizahiteles törvény. A felperes fellebbezését azzal egészítette ki, hogy álláspontja szerint az időközben elfogadott elszámolási törvény is alkotmányellenes, többek között azért, mert sérti a jogbiztonság elvét. Az alperes magyar állam jogi képviselője szerint a per nem lehet "a törvény kritikájának fóruma". A bíróság a Raiffeisen Lízing esetében az Ab-hez és az Európai Bírósághoz fordulásról sem döntött a szerdai tárgyaláson, ezekkel kapcsolatban vagy az október 22-i ítélethirdetéskor, vagy az előtt hoz végzést.

Az MKB Bank jogi képviselője is kiemelte, hogy a hétfőn kihirdetett elszámolási törvény módosította a jelen per alapjául szolgáló törvényt, amely kimondja, hogy a 2010. november 26. után született, a lakáscélú hitel- és kölcsönszerződések egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tévő feltételeinél nem áll a tisztességtelenség vélelme. Az alperes eltúlzottnak és spekulatívnak nevezte ezt a kijelentést és felhívta a figyelmet, hogy az elszámolási törvény még nem lépett hatályba és nem érinti jelen per tárgyát. A bank jogi képviselője megjegyezte: az újonnan kihirdetett törvényben a jogalkotó azonos tényállás mellett más jogkövetkezményt állít.

Az UCB Ingatlanhitel szeptember elején elsőfokon részlegesen megnyerte a magyar állam ellen indított pert. A másodfokú végzés szóbeli indoklása szerint a törvényszék a felperes pénzintézet által benyújtott kereset egyes részeit figyelmen kívül hagyta, így az ítélet nem felel meg a teljesség elvének. Az ítélőtábla osztotta továbbá az alperes és a felperes azon álláspontját, hogy az elsőfokú bíróság megsértette indoklási kötelezettségét: a részleges pernyertesség következtében a bíróság, ahol helyt adott a keresetnek, köteles mind a hét feltétel meglétét indokolni. Az ítélőtábla a pénzintézet eljárás felfüggesztésére irányuló kérelmét elutasította, ahogy azt is, hogy a bíróság az Ab-hoz és az Európai Bírósághoz forduljon. Az UCB jogi képviselője is arra kérte az ítélőszéket, vegye figyelembe az elszámolási törvény közelmúltban bekövetkezett módosítását.

A bíróságnak első és másodfokon is arról kell döntenie, hogy tisztességesek-e a magyar állam ellen pert indító pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítást - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - lehetővé tevő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.

A bíróság eddig első fokon összesen 65 ítéletet hozott, ebből 62 felperesi keresetet utasítottak el teljesen. Három esetben részben helyt adtak a keresetnek. Egy pénzintézet visszalépett, három pert - az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank közös keresetét, valamint az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, továbbá az OTP Ingatlanlízing magyar állam ellen indított perét - az elsőfokú eljárásban felfüggesztettek azért, mert a bíró az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla is az Alkotmánybírósághoz fordult az EvoBank Zrt. magyar állam ellen indított perében.

A Fővárosi Törvényszék október 7-én délelőtt összesített adatai szerint 46 ügyben összesen 59 fellebbezést érkezett. Vannak olyan ítéletek, amelyek ellen mindkét fél, míg más döntések ellen csak a felperes vagy csak az alperes nyújtott be fellebbezést. A pénzügyi intézmények részéről 38, az állam részről pedig 21 ügyben érkezett fellebbezés.

A keddi adatok szerint 6 ügy emelkedett jogerőre, ezek között olyanok is, amelyek esetében tárgyalásra nem került sor. Ezek a számok napról napra változhatnak, ugyanis az ítélet közlésétől számított 8 napot biztosít a jogszabály a felek számára az esetleges fellebbezések benyújtására.