Az államfő azt követően nyilatkozott magyar újságíróknak, hogy nyolc másik európai uniós tagország elnökével megvitatta az európai energiaellátás helyzetét. A kötetlen megbeszélésen - amelyet az úgynevezett Arraiolos-csoport keretében tartottak - Anibal Cavaco Silva portugál, Sauli Niinistö finn, Bronislaw Komorowski lengyel, Andris Berzins lett, Joachim Gauck német, Heinz Fischer osztrák, Roszen Plevneliev bolgár, Toomas Hendrik Ilves észt elnök, valamint a magyar államfő vett részt.

Áder János emlékeztetett arra, hogy az Oroszországból Európába érkező gáznak majdnem kétharmada keresztülhalad Ukrajnán. Úgy vélte, hogy azoknak az országoknak, amelyek nem rendelkeznek elegendő tárolókapacitással, van miért aggódniuk. Ezek a vezetékek ugyanis ma nincsenek biztonságban, nemcsak a fegyveres konfliktus miatt, hanem az esetleges rendkívüli időjárás vagy egy terrortámadás veszélye miatt sem.

Néhány héttel ezelőtt az Európai Bizottság energiaügyi felelőse, Günther Oettinger felhívta az uniós tagországok figyelmét arra, hogy fokozzák a tárolók feltöltöttségét minél nagyobb szintre. Magyarország is néhány napja nagyobb nyomással és még nagyobb mennyiségben kap gázt Oroszországból, és az eddigi 60 százalékos feltöltöttséget szeretné az uniós elvárásoknak megfelelően magasabb szintre emelni - fejtette ki Áder János. Hozzátette: ez biztosítja azt a lehetőséget, hogy egy keményebb tél esetén a szomszédos országokba is tudjunk gázt szállítani.

Mint a köztársasági elnök elmondta, a tanácskozáson is elhangzott, hogy Magyarország eleget tett uniós kötelezettségeinek, és - nem kis beruházással - teljesítette azt az irányelvet, amely szerint kétirányúvá kell tenni a gáz áramlását ott, ahol műszakilag lehetséges. Áder János hozzátette, hogy ennek köszönhetően Magyarország szükség esetén tud gázt szállítani Horvátország és Románia irányába is. Fordítva viszont ez nem működik, mert a másik oldalon a szükséges berendezések nem épültek meg - mutatott rá.

Felhívta ezért a többi tagország figyelmét arra, hogy az uniós irányelvek mindenkire vonatkoznak, és a jószomszédi viszonyhoz hozzátartozik az, hogy ha Magyarország teljesíti kötelezettségeit, mások is tegyenek így.

Áder János közlése szerint a kilenc államfő egyetértett abban, hogy az energiaellátás biztonságának javítására rövid- és hosszú távon is lépéket kell tenni. Már rövid távon lehetséges a tárolókapacitások és feltöltöttségük növelése, valamint az országok közötti vezetékrendszereket összekötő interkonnektorok megépítése. Hosszabb távon pedig a diverzifikáció, a beszerzés szélesítése lenne a feladat. Törekedni kell alternatív, lehetséges útvonalak kiépítésére - mondta összefoglalójában Áder János, de hozzátette, hogy a következő egy-két évben még mindenképpen rászorulunk az orosz gázra.

Megemlítette, hogy az Arraiolos-csoport tagjai között nincs vita abban sem, hogy szükség van a Déli Áramlat gázvezeték megépítésére. A délebbi országoknak is szükségük van ugyanis arra, hogy magukénak érezhessék ugyanazt a biztonságot, amelyet a németek vagy csehek az Északi Áramlat révén már megszereztek.

A bragai tanácskozáson menekültügyi kérdésekről is tárgyaltak, és szintén eszmét cseréltek a kutatás és innováció témakörében. Ez utóbbihoz kapcsolódva a résztvevők kedden ellátogattak az észak-portugáliai városban működő nemzetközi nanotechnológiai kutatóközpontba.

Áder János keddi programjához a fátimai kegyhely tervezett meglátogatása is hozzátartozott.