Varga Mihály hozzátette: a kormány azért növelte meg a kutatási és innovációs célra rendelkezésre álló forrásokat, hogy a versenyben helytálljunk.

A tárcavezető emlékeztetett rá, hogy a K+F ráfordítások aránya a GDP-hez képest az elmúlt évtizedben egy százalék körül mozgott, csak 2010-től kezdett folyamatosan emelkedni.

Hozzátette: a Befektetés a jövőbe című középtávú kormányzati stratégiában az a célt tűzték ki, hogy 2020-ra ez az arány 1,8 százalék legyen, de remélhetőleg még nagyobb is lehet, s megduplázódhat a jelenlegi kutatás-fejlesztési ráfordítás.

Varga Mihály az elmúlt évek kedvező tendenciájaként értékelte, hogy az összes kutatás-fejlesztési kiadáson belül gyorsan emelkednek a vállalatok ráfordításai is, így reális cél a fejlett országokban kialakult 2:1 arány elérése.

A nemzetgazdasági miniszter fontos ténynek nevezte, hogy az NI innovatív termékei és megoldásai - amelyeket világszerte 35 ezer vállalat hasznosít - magyar szaktudásra alapozva készülnek, arra az ismeretre, amelyet a legtöbb munkavállaló Magyarországon szerzett meg.

A kormány célja változatlanul az, hogy Magyarországot olyan sikeres ipari országgá tegyük, amely helytáll a nemzetközi versenyben, fenntartható növekedési pályára áll, és ezzel biztos megélhetést teremt a magyar embereknek - jelentette ki Varga Mihály, aki szerint az NI debreceni tudásparkjának a megnyitása is azt bizonyítja, hogy Magyarországnak sikerült olyan gazdasági környezetet teremtenie, amely kedvez a gazdasági növekedésnek és kedvez a nálunk működő nagyvállalatoknak is.

Ez az esemény is azt jelzi, hogy "minden minket ért kritika ellenére hasznosak azok a stratégiai megállapodások, amelyeket a nálunk működő nagyvállalatokkal kötöttünk. A mai nap is azt igazolja, hogy céljaink megvalósításához, Magyarország előrejutásához hozzájárul az olyan nagyvállalatok elköteleződése Magyarország iránt, mint amilyen a National Instruments is" - mondta Varga Mihály Debrecenben.

Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere Magyarország legkorszerűbb innovációs parkjának nevezete a debreceni Határ úti pari parkot, amelyben 2000-ben az "első fecske" volt a texasi központú National Instruments.

Alex Davern, az NI Corporation ügyvezető alelnöke hozzátette: a tehetséges, magasan képzett munkaerő jelenléte, a Debreceni Egyetemen folyó magas szintű képzés és a város innovatív hozzáállása miatt döntöttek annak idején a debreceni gyárépítés mellett.

André Goodfriend, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője közölte: az Egyesült Államok 1998 óta 10 milliárd dollár értékben fektettek be Magyarországon. Sok helyi amerikai cég is szívesen kapcsolatba lépne magyar cégekkel, ebben segíti őket a nagykövetség kereskedelmi kirendeltsége - tette hozzá.

Ábrahám László, az NI Hungary Kft. ügyvezető igazgatója az átadáson elmondta: az NI új debreceni tudományos parkja a 4 milliárd forintos beruházásához pályázaton 2 milliárd forint európai uniós támogatást nyert, és a fejlesztés révén 300 magas hozzáadott értéket képviselő állás jött létre a városban.

Kiemelte a parkban kialakított nyitott laboratóriumot, ahol olyan kis- és középvállalkozások, start up cégek, illetve egyetemi kutatók és hallgatók valósíthatják meg innovatív ötleteiket, akik a National Instruments grafikus rendszertervező platformját választják tudományos vagy ipari alkalmazásokat megcélzó rendszerük fejlesztéséhez.