"Egyre nagyobb figyelem van a mezőgazdasági termelésre, az élelmiszer-előállításra, egyszerűen azért, mert globális szinten felértékelődik az élelmiszer-termelés, a növekvő emberiség-létszámot növekvő mennyiséggel, ráadásul magasabb színvonalú termékekkel kell ellátni. Ami azt jelenti, hogy az előttünk álló sok-sok évtizedben is kiszámíthatóan nőni fog a kereslet az élelmiszerek iránt, tehát a mezőgazdaság piaci oldalról egyre inkább megalapozott. Ennélfogva felértékelődik nem csak a kormányzatoknál, a munkahelyteremtés szempontjából, hanem a finanszírozók szempontjából is" - fejtette ki a Takarékbank Közgazdasági Kutatási és Elemzési Önálló Osztályának vezető elemzője.

Fórián Zoltán rámutatott: Távol-Keleten, Kínában, Indiában, Oroszországban nagy ütemben növekszik a fizetőképes kereslet. Az előttünk álló tíz évben pedig Afrika lesz az, ahol a legnagyobb ütemben fog nőni az élelmiszerek iránti igény. Ott az előállítás lehetőségei erősen korlátozottak, tehát nagyon komoly élelmiszer-import növekedés fog zajlani. A Távol-Kelet mellett még Dél-Amerika növeli dinamikusan az élelmiszer-fogyasztását.

"Középtávon Afrikára tessék figyelni, mert Afrika viszonylag közel van az Európai Unióhoz, és már elkezdődtek azok az óriási küzdelmek, hogy az afrikai piac-növekedésből ki miként tudja kivenni a részét" - hangsúlyozta a vezető elemző.

Utalt arra, hogy olyan nyugat-európai tagállamok, amelyek ezzel jobban tisztában vannak és nálunk nagyobb potenciával rendelkeznek - például a hollandok, a dánok- már viszik a tőkét, a know how-t, gyárakat építenek afrikai országokban, hogy lássák az ottani fogyasztók a holland, dán termékeket, szokjanak hozzá azokhoz - ők tehát már most fektetnek ebbe a piacba.

"Nekünk is oda kell figyelnünk arra, hogy ebben a térségben növekedni fog az élelmiszer-kereslet és ott bizony a többlet levezetésében nagyon nagy lehetőségek lesznek" - hangsúlyozta Fórián Zoltán.

A vezető elemző arról is szót ejtett, hogy óriási lehetőség tartja az élelmiszeripari szektor számára, hogy a kormány 300 milliárd forintot fordít élelmiszeripari fejlesztésekre a következő években. Fórián Zoltán szerint az ágazat minden területe részesülhet majd a forrásokból, ami azért is fontos, mert jelenleg az élelmiszer-feldolgozóipar a leggyengébb láncszem a mezőgazdaságban.

"A 300 milliárd jóval nagyobb összeg, nagyjából a háromszorosa annak, mint amit eddig a csatlakozás óta az élelmiszeripar kapni tudott a vidékfejlesztési forrásokból. A szektor nagyon örül ennek, mert ennek hátterében az az alapvető felismerés áll, hogy az egész mezőgazdasági termékláncban a leggyengébb láncszem az élelmiszeripar. Tehát sem a mezőgazdasági potenciált nem tudjuk kihasználni, ha feldolgozóiparunk versenyképességével probléma van - márpedig a magyar élelmiszeripar versenyképességével súlyos problémák vannak -, sem az exportlehetőségeinket nem tudjuk kihasználni, ha az élelmiszeriparunk gyenge. Tehát ez egy nagyon fontos üzenet" - magyarázta a vezető elemző.

Hozzátette: gyakorlatilag minden élelmiszeripari szakágazat részesülni fog ebből a forrásból.

"Az elsődlegesen magyar mezőgazdasági alapanyagot feldolgozó élelmiszeripari vállalkozások a vidékfejlesztési alapból, akik pedig nem elsődlegesen érintettek, azok pedig gazdaságfejlesztési oldalról fognak támogatást kapni" - hangsúlyozta.

Fóris Zoltán szerint minden élelmiszeripari vállalkozás számíthat arra, hogy az elkövetkező években jelentősen több pályázati forrás fog számára rendelkezésre állni.

"Nagyon fontos üzenet, hogy tessék készülni fejlesztési stratégiával, piaci stratégiával arra, hogy el is tudjuk költeni ezt a támogatást, fel is tudja szívni a szektor ezt a jelentős forrást" - mutatott rá Fóris Zoltán.