A tulajdonszerzés célja, hogy az állam, a legnagyobb részvényesként, az Alstom igazgatótanácsának tagja lehessen azt követően, hogy a francia nagyvállalat a General Electric amerikai óriással közös vállalatot hoz létre az energetikában.

Az államnak két év áll rendelkezésére, hogy felvásárolja a részvények húsz százalékát a Bouygues-től, vagy közvetlenül piacról, s így a legfőbb részvényessé váljon. A Bouygues viszont már most átengedi az igazgatótanácsban a vétójogot az államnak. A tőkerészesedés átadása 20 hónapra szóló vételi opció formájában történik.

Az Alstom igazgatótanácsa szombat este egyhangúlag jóváhagyta a GE ajánlatát, amelynek keretében 12,35 milliárd euróért, bizonyos feltételekkel, a francia nagyvállalat átadja az energetikai divízióját az amerikai óriásnak.

A megállapodás feltételeit a francia kormány szabta, amely a másfél hónapja indított tárgyalássorozat végén az amerikai óriás javára döntött a német Siemens és a japán Mitsubishi Heavy Industries (MHI) közös ajánlatával szemben.

A gazdasági miniszter péntek este jelentette be, hogy az állam 20 százalékos részesedést vásárol a jelenleg magánkézben lévő Alstom francia nagyvállalatban, s legfőbb részvényesként bizonyos feltételekkel elfogadja a General Electric (GE) ajánlatát a konglomerátum energetikai ágazatának felvásárlására.

A Bouygues az államtól 2006-ban, Nicolas Sarkozy akkori államfő közbenjárására vette meg a 29 százalékos tulajdonrészt, hogy megmentse az Alstomot, s hogy az Areva nukleáris óriáscéggel közös nagyvállalatot hozzon létre. Ez azonban utóbb nem valósult meg, ezért a Bouygues már hónapokkal ezelőtt maga jelentkezett be az államnál az Alstom-részvények visszaadására.

A Bouygues ráadásul nemcsak 20 százaléktól, hanem a teljes tulajdonrésztől szeretne megszabadulni. A kormány a péntek esti tőzsdezárás árfolyamainak megfelelően 28 eurót ajánl a részvényekért, a Bouygues viszont 35 eurót szeretne kapni.

A Bouygues azt reméli, hogy az elkövetkező 20 hónapban növekedni fog az Alstom-részvények árfolyama, s az állam a vételi opció keretében piaci áron fog venni, legalább 35 euróért. Az állam ugyanakkor fenntartja magának a jogot arra, hogy a részvények 20 százalékát a piacról vásárolja fel, a Bouygues megkerülésével.

A kormány által szabott feltételek szerint az energetikai ágazatban az Alstom és a GE 50-50 százalékos tulajdonrésszel közös vállalatot hoz létre a gázturbinák, a vízierőművek és az energiahálózatok divíziójában. A francia kormánynak a cég döntéshozatali folyamatában vétójoga lesz, s megtarthatja a nukleáris fejlesztések szellemi tulajdonát. Az Alstom látja el ugyanis a francia nukleáris erőműveket gázturbinákkal, ezért Párizs nem venné jó néven, ha az ország szuverenitását érintő szektor amerikai ellenőrzés alá kerülne.