Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Csökkentek a háztartási lakáshitelkamatok

Csökkent februárban a háztartások által lakáscélra felvett és a szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos hitelköltség mutatója egyaránt, 7,92, illetve 9,72 százalékra - derült ki a Magyar Nemzeti Bank hétfőn nyilvánosságra hozott adataiból. A személyi hitelek viszont drágábbak lettek.

A forint alapú lakáscélú hitelek szezonálisan igazított új szerződéses értéke kismértékben visszaesett, míg a szabad felhasználású jelzáloghiteleké nőtt az előző hónaphoz képest. Az előző 14,4 milliárd forintról 14,3 milliárdra, míg az utóbbi 2,1 milliárd forintról 2,6 milliárdra változott. A személyi hitelek átlagos hitelköltség mutatója emelkedett, 25,08 százalékra, ugyanakkor szezonálisan kiigazított értéke csökkent.

A háztartások forintbetéteinek átlagos, 2,2 százalékos kamatlábai nem változtak, míg az euróbetéteké csökkent, 1,22 százalékra. A forintmegtakarítások szezonálisan igazított új szerződéses értéke kismértékben emelkedett, míg az euróé apadt.

A nem pénzügyi vállalati hitelek átlagos kamatlába az 1 millió euróérték alatti forinthitelek esetén csökkent, 5,43 százalékra, míg a nagyobb összegűeké nőtt, 4,84 százalékra. Az euróhitelek átlagos kamatlába viszont 1 millió alatti hitelek esetén emelkedett, az afölöttieké viszont jelentősen visszaesett, 0,58 százalékponttal 2,21 százalékra.

A nem pénzügyi vállalatok esetén a forinthiteleket tekintve a szezonálisan igazított új szerződéses érték az 1 millió eurónál kisebb hiteleknél kicsit növekedett. Az euróhitelek értéke csökkent.

A nem pénzügyi vállalatok forint betéteinek átlagos kamatlábai estek, 0,11 százalékponttal 2,11 százalékra, az éven belüli euróbetéteké nőtt, 0,56 százalékra. A szezonálisan igazított új szerződéses értékek a forint és az euróbetétek esetében egyaránt mérséklődtek.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×