A magyar agrárexport a múlt évben tovább nőtt: több, mint 8 milliárd eurót tett ki, 18 millió euróval, 0,2 százalékkal haladta meg a 2012-es szintet - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára. Czerván György szerint növekedett a belföldi fogyasztás, az ágazaton belül pedig a növénytermesztés, az állattenyésztés, a kertészet és az élelmiszeripar teljesítménye jelentős.

Az államtitkár elismerte, hogy az időjárás jobb volt ugyan az előző évinél, de nem volt kiugróan kedvező, viszont a gazdák sokat dolgoztak az eredményekért. Idén gondot okozhat, hogy nagyon enyhe tél van mögöttünk, így több lehet a kártevő.

Czerván György elképzelhetőnek tartja, hogy az ukrán belpolitikai helyzet miatt megnövekedhet a magyar búza iránti érdeklődés.

A magyar agrárexport a múlt évben tovább nőtt, 8,093 milliárd eurót tett ki, 18 millió euróval, 0,2 százalékkal haladta meg a 2012-es szintet - közölte Czerván György kedden Budapesten sajtótájékoztatón. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára a magyar agrár-külkereskedelemre vonatkozó adatokat ismertetve elmondta, hogy az agrárimport 2013-ban gyakorlatilag az előző évi szinten mozgott: 4,5 milliárd euró volt. A mintegy 3,6 milliárd eurós agrártöbblet a nemzetgazdaság külkereskedelmi aktívumának több mint a felét adta a múlt évben - tette hozzá.

Czerván György emlékeztetett, hogy a múlt évi agrárexport belső szerkezete is kedvezően alakult: a feldolgozatlan alapanyagok aránya a kivitelben csökkent, míg az elsődlegesen feldolgozott (félkész), valamint a másodlagosan feldolgozott (kész) termékek aránya nőtt - írja az MTI. Például csökkent a gabona (13 százalékkal) és az olajos magvak (30 százalékkal) kivitele, emelkedett viszont a félkész- illetve a késztermékek aránya, így nőtt a tejtermékek (21 százalékkal), a méz (35 százalékkal), az állati és növényi zsírok, olajok (15 százalékkal) kivitele, de többet exportált Magyarország cukrászati termékekből (22 százalékkal), állati takarmányokból (22 százalékkal), valamint italokból - szeszből és ecetből - (28 százalékkal) is.

A magyar agrárexport legnagyobb felvevő piaca az Európai Unió, ahová a kivitel 86 százaléka irányul. A legnagyobb partnerország Németország, Románia, Ausztria, Olaszország és Szlovákia, ezen öt ország részesedése a magyar agrárkivitelből eléri az 52 százalékot. Emellett jelentősen - mintegy 25 százalékkal - nőtt az Oroszországba irányuló magyar agrárexport is.

A teljes Arénát meghallgathatja, ha ide kattint.Tavaly az első negyedévben a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás, valamint a halászat 6,3, a második negyedévben 25,9, a harmadik negyedévben 28,1, a negyedik negyedévben 22,2 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Ez éves szinten 22 százalékos növekedést jelentett az előző évhez viszonyítva.

Magyarországon tavaly a GDP 1,1 százalékkal nőtt, amiből a mezőgazdaság 0,9 százalékponttal részesedett. Az ágazat részesedése a bruttó hozzáadott értékből az előző évi 4,7 százalékról, 4,8 százalékra emelkedett, míg a 2010-es részesedést 1,2 százalékponttal haladta meg.

Az államtitkár kiemelte, hogy az ágazat teljesítményének alakulásában kisebb része volt az időjárásnak, mint azt többen vélelmezik. Az időjárás jobb volt ugyan az előző évinél, de nem volt kiugróan kedvező, viszont a gazdák sokat dolgoztak az eredményekért - fűzte hozzá.

Czerván György elmondta, hogy a mezőgazdasági beruházások a múlt évben 259 milliárd forintra nőttek, volumenük a nemzetgazdasági mértéket - 7,2 százalékot - meghaladóan 9,3 százalékkal bővült. A mezőgazdasági beruházások értéke 2010-2013. között 50 milliárd forinttal, volumene 15 százalékkal nőtt. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 2013-ban 193 ezer volt, amely 21 ezerrel - 12 százalékkal - haladta meg a 2010-es szintet.