Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika

KSH: nőttek az átlagkeresetek január-augusztusban

A bruttó átlagkeresetek 3,4, a nettó átlagkeresetek 4,8 százalékkal haladták meg az idén január-augusztusban az egy évvel korábbit - közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Augusztusban 5,5 százalékkal volt magasabb a bruttó és 7,0 százalékkal a nettó átlagkereset, mint egy évvel korábban. A rekord alacsony, 1,3 százalékos augusztusi inflációval számolva a nemzetgazdaság átlagában 5,6 százalékkal emelkedtek a reálbérek a családi kedvezmények hatása nélkül számolva.

Az augusztusi bérnövekedést a költségvetési szférában foglalkoztatottak - közfoglalkoztatottak nélkül - 9,9 százalékos bruttó és 11,0 százalékos nettó béremelkedése húzta. A kiugró növekedést az egészségügyben kifizetett bérek 19,1 százalékos növekedése okozta, ám a szektorban ezzel együtt is csak 2,7 százalékkal kaptak nagyobb bért az alkalmazottak, mint a múlt év első nyolc hónapjában.

A versenyszférában ezzel szemben lassult a béremelkedés, a bruttó átlagkeresetek 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, míg júliusban 4,5 százalékos volt a növekedés. A versenyszférában a rendszeres - prémium, jutalom, egy havi különjuttatások nélkül számolt - átlagkereset is 3,8 százalékkal nőtt tavaly augusztushoz képest, az egy hónnappal korábbi 4,9 százalékos növekedés után. A nettó keresetek a versenyszférában 5,5 százalékkal haladták meg a tavaly augusztusit, ami 4,1 százalékos reálbér emelkedésnek felel meg a családi kedvezmények hatása nélkül.

Augusztusban 147 ezren álltak közfoglalkoztatásban 40 ezerrel többen mint egy évvel korábban, és a teljes munkaidőre járó 76 400 forintos átlagkeresetük 5,2 százalékkal volt magasabb.

A versenyszférában foglalkoztatottak száma 1 millió 828 ezer volt augusztusban, ötezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál - derül ki a KSH adataiból.

Az év első nyolc hónapjában az átlagkeresetek a versenyszférában 3,5 százalékkal nőttek. A költségvetés területén, a közfoglalkoztatás súlyváltozásának hatását kiszűrve, átlagosan 4,5 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban az alkalmazásban állók bruttó keresete 2,7 százalékkal emelkedett.

Január-augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 227 900 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 238 900, míg a közszférában - a nem közfoglalkoztatás keretében - foglalkoztatottak 221 800 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 77 300 forint volt.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak, elérték a 477 800 forintot. Ezt az információ és kommunikáció követte 429 500 forinttal, valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 393 500 forinttal.

A legkevesebbet, 145 400 forintot a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, 155 400 forintot a humán-egészségügyi, szociális ellátás, 165 500 forintot a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágakban dolgozók keresték.

Január-augusztusban a költségvetési szférában dolgozók egy része átlagosan 10 300 forint - az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült, míg a nonprofit szervezeteknél az erre jogosultak átlagosan 10 000 forint juttatást kaptak ezen a címen.

Január-augusztusban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset átlagosan 3,2 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 149 300 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 103 500, a szellemi foglalkozásúaké 198 000) forint volt, 4,8 százalékkal magasabb az előző évinél.

A versenyszférában a nettó keresetek 5,1, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 5,6, a nonprofit szervezeteknél 3,8 százalékkal nőttek 2012 azonos időszakához képest.

A 240 400 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,4 százalékkal volt magasabb a 2012. január-augusztusinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,2 százalékos volt.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Az egész világot bejárta az Alternatíva Németországnak (AfD) két héttel ezelőtti választási győzelme Szász-Anhaltban, történelmi léptékű fejlemény ugyanis, hogy a második világháború óta először kerülhet egy szélsőjobboldaliként számontartott párt valamely német tartomány élére. A szász-anhalti diadal előtt, 2024-ben Türingiában már ugyan az AfD szerezte a legtöbb voksot, de kormányt nem tudott alakítani. A „választási szuperévnek” azonban nincs vége, ma újabb tartományokban járulnak az urnákhoz Németországban, a két szavazás pedig nemcsak a radikális, populista jobboldal folytatódó előretörése miatt kecsegtet izgalmakkal, hanem azért is, mert a szász-anhalti eredmény láttán az AfD-ellenes szavazók is lázba jöhetnek. Mutatjuk, mire érdemes figyelni Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×