Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika

Egy nő vezeti majd a világ leghatalmasabb jegybankját

Két nagy esemény előtt áll az amerikai jegybank szerepét betöltő szövetségi tartalékrendszer (Federal Reserve System, Fed): december 23-án ünnepli fennállásának 100. évfordulóját, és alig több mint egy hónappal később várhatóan hivatalba lép az intézmény első női elnöke Janet Yellen személyében.

Barack Obama elnök szerdán a közgazdaságtudomány Yale egyetemen végzett 67 éves doktorát jelölte a második négyéves mandátuma lejártával január 31-én távozó Ben Bernanke utódjának.

Janet Yellent a "galambok" közé sorolják, vagyis azok közé a jegybankárok közé, akik szerint az infláció átmenetileg a bűvös 2 százalékos plafon fölé kúszhat, ha ez az ára még több munkahely teremtésének. "A munkanélküliség csökkentését kell a középpontba állítani" - jelentette ki tavaly egy nyilvános fórumon az egyébként visszahúzódó, egyesek szerint "Bernanke árnyékából" ritkán kilépő Yellen.

Az ősz, rövid hajú asszony nem az első számú jelöltje volt a demokrata párti elnöknek. Obama a Harvardon tanító volt pénzügyminisztert, a "héja" Larry Summerst akarta megtenni Fed-elnöknek, de a Demokrata Párton belül olyan nagy volt az ellenállás Summersszel szemben, hogy nem volt biztos, hogy a szenátusban elegendő támogató voksot kap-e. Summers végül szeptember közepén visszalépett a jelöltségtől.

Janet Yellennek sem ismeretlen a Harvard katedrája, innen érkezett a Fedbe 1977-ben három évre. Itt találkozott jelenlegi férjével, George Akerloffal, a 2001-es közgazdasági Nobel-díj kitüntetettjével. A házaspárnak egy felnőtt fia van, aki az angliai Warwick egyetemen tanít közgazdaságtant.

1994-ben Yellen visszatért a jegybanki munkához, majd a Fehér Ház lett a munkahelye; 1997-től két éven át Bill Clinton akkori elnök gazdasági főtanácsadója volt.

2004-től a San Franciscói Fed elnökeként Kalifornia, Nevada és Arizona államokért felelt. 2010 óta a Fed alelnöke.

A világ leghatalmasabb jegybanki intézményének elnökeként nehéz feladata lesz: úgy kell levezényelnie középtávon az alacsonykamat-politikával való szakítást, hogy közben ne torpanjon meg a konjunktúra. A pénzpiacok fellélegezhetnek: egy "galamb" a Fed élén valószínűleg kíméletesen fogja adagolni a keserű pirulát: lassan vet véget az olcsó pénz korszakának.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×