Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika

Így lép fel Brüsszel az energiaárak szabályozása ellen

Akár a rezsicsökkentésre is hatással lehet az az újabb brüsszeli levél, amelyet - több más uniós tagállam mellett - Magyarországnak is címeztek. Az Európai Unió ebben arra próbál rávenni nyolc országot, hogy fokozatosan vezessék ki a hatósági árszabályozást. A BruxInfo főszerkesztője szerint az Európai Bizottság valószínűleg nem alkalmaz majd kényszerítő eszközöket.

Kettős megközelítéssel próbál érvényt szerezni az Európai Bizottság a villamos áram és a gázárak központi szabályozását tiltó, illetve szűk korlátok közé szorító uniós rendelkezéseknek. Miközben az ipari fogyasztókat a piaci áraktól megkímélő szabályok miatt már két uniós tagállam, Franciaország és Lengyelország ellen is kötelezettségszegési eljárás indult, addig a kiskereskedelmi (így háztartási) szinten inkább szép szóval próbálja meg lebeszélni Brüsszel a központi ármegállapítás fenntartásáról az érintett tagállamokat - írja a BruxInfo.

A különbségtétel oka, hogy a nagykereskedelmi árak terén fennálló eltérő szabályozások sokkal jobban torzítják a cégek között a piaci versenyt. A háztartások gáz- és villanyszámláinak növekedését mesterséges eszközökkel kordában tartó tagállami intézkedésekkel szemben ugyanakkor elnézőbb az Európai Bizottság, amely egyelőre a meggyőzés eszközéhez folyamodott.

Ez eddig csak részben járt sikerrel. Brüsszel közbenjárására Románia, Portugália, Dánia, Görögország, Litvánia és Észtország elfogadta, hogy a villamos energia árszabásánál a hatóságiról fokozatosan átálljon a piaci árakra. A földgáz esetében erre eddig csak Románia és Portugália mutatott hajlandóságot.

Uniós tagországok egy nagyjából nyolcfős csoportja ugyanakkor eddig ellenállt, noha az Európai Bizottság úgy véli, hogy az ő esetükben nincs olyan felmentő körülmény, ami az árszabályozás hosszú távú fenntartását indokolná. A villamos energiánál a BruxInfo értesülései szerint ezen országok közé tartozik Magyarország, Bulgária, Franciaország, Lengyelország, Lettország, Spanyolország, Szlovákia és Nagy-Britannia. A gáz kiskereskedelmi ára esetén pedig Magyarországot, Bulgáriát, Dániát, Franciaországot, Írországot, Lengyelországot, Spanyolországot és Szlovákiát próbálja noszogatni Brüsszel arra, hogy változtasson a jelenlegi gyakorlaton.

Kötelezettségszegési eljárások elindítása ugyanakkor a nagykereskedelmi árszabályozástól eltérően egyelőre nincs napirenden. "Az uniós tagállamok többségében még mindig nincsenek piaci árak" - állapította meg egy nevének elhallgatását kérő forrás, emlékeztetve arra, hogy bizonyos esetekben azért kivételt lehet tenni. Például energiaszigetek és rendkívül kis piacok esetén, ezért Ciprus és Málta, a gáznál pedig a balti államok esetében indokoltnak tekinthető a hatósági ár alkalmazása.

Az energiapolitikának szentelt februári EU-csúcson a magyar miniszterelnök azzal indokolta a hatósági árak fenntartását, hogy a lényegében egyetlen gázszállítótól függő Magyarországon nem alakult még ki igazi piaci verseny, így az árliberalizációval is várni kell, amíg létrejön a normális piac. Brüsszelben erről a tyúk és a tojás esete jut egyes szakértők eszébe.

"A jelenlegi szakaszban nem vagyunk abban a helyzetben, hogy véleményt nyilvánítsunk egyes tagállamok szabályozásának részletkérdéseiről" - hárította el brüsszeli magyar tudósítók kérdését Günther Oettinger energiaügyi biztos szóvivője.

Hangsúlyozta, hogy a Bizottság továbbra is ragaszkodik a hatóságilag megállapított energiaárak fokozatos kivezetéséhez. "Mi továbbra is a piaci árak előmozdításán fáradozunk a kiskereskedelmi piacon, mert meggyőződésünk, hogy hosszabb távon ez az olcsóbb a fogyasztóknak. Ha a kormány rögzíti az árakat, az kedvezőtlenül hat a beruházásokra, csökkenti a fogyasztók választási lehetőségeit, csökkenti a versenyt és végső soron az ellátásbiztonságra is negatív hatással lehet" - fogalmazott Marlene Holzer.

A szóvivő hozzátette, hogy a Bizottság tökéletesen tisztában van azzal, hogy vannak rétegek, akik nem engedhetik meg maguknak a magas villany- és gázszámlákat. "Mi azt támogatjuk, hogy az ilyen célcsoportok inkább átalányt vagy szociális kedvezményt kapjanak a központilag megállapított árak helyett, amelyekből alkalmasint energiavállalatok jól megfizetett vezetői is profitálhatnak" - jelentette ki Marlene Holzer.

Hanganyag: Németh Zoltán

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×