Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika

A világ leggazdagabb országa

A társadalmon belüli egyenletesebb vagyoneloszlásnak köszönhetően az ausztrálok a leggazdagabbak a világon.

Az ausztrálok "középmezőnyében" 219 505 amerikai dollár (48 millió forint) a fejenkénti vagyon a mediánjuk alapján - adta hírül a Credit Suisse svájci bank friss globális vagyonjelentésében.

A medián definíciója értelmében a felnőtt ausztráliaiak legfeljebb 50 százalékának van ennél az összegnél csekélyebb vagy nagyobb vagyona. A jelentés hangsúlyozza, hogy Ausztráliában a vagyon egyenletesebben oszlik meg a lakosság körében, mint más fejlett országban, ezért magasabb a medián, a helyzeti középérték.

Csak a felnőtteket tekintve, Ausztráliában 400 ezer amerikai dollár - 88 millió forint - az egy főre jutó vagyon. Ez a mutató csak Svájcban magasabb, de ott alacsonyabb a mediánérték, mert egyenlőtlenebb a vagyon eloszlása.

Ausztráliában a lakosság legtehetősebb 10 százaléka az ország vagyonának 50 százalékát tudhatja a magáénak, míg például az Egyesült Államokban a felső 10 százalék 74 százalékot birtokol. A globális hányad egyébként még szélsőségesebb: az emberiség leggazdagabb 10 százalékáé a birtokolható vagyon 86 százaléka. A legtehetősebb 1 százalékban 1,76 millió ausztrál van, hányaduk - az 1 százalékon belül - 3,8 százalékos, jóllehet a világ felnőtt lakosságából csupán 0,4 százalék ausztráliai, azaz a felső 1 százalékban ennél 8 és félszer magasabb az arányuk.

Ausztrália egyébként gazdag gazdagokban: 1,12 millió lakosa számít milliomosnak (amerikai dollárral számolva, azaz legkevesebb 220 millió forintot ér a vagyona).

A svájci bank jelentése szerint az ausztrál háztartások vagyonának átlagosan 59 százaléka ingatlanban van, ez a hányad a világ országai közül csak Norvégiában magasabb.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×