Pankucsi Zoltán úgy vélte, a legenyhébb áfacsökkentés is nagyságrendileg azonnal 15-20 milliárd forint bevételkieséssel jár a költségvetés számára, egy átfogó, érezhető csökkentés pedig minimálisan 80-100 milliárd forintos bevételkiesést jelent.

Az áfacsökkentést a helyettes államtitkár szerint komplex, ellenőrzésekkel megtámogatott módon célszerű bevezetni, ugyanis 5 százalékos áfa esetében is tartani kell a jogosulatlan visszaigényléstől, mert 5 százalék áfa megtakarítása is versenyelőnyt jelenthet a feketegazdaságban tevékenykedők számára.

A nap folyamán Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter jelezte: a Miniszterelnökség támogatja a szaktárcát abban, hogy a sertés- és baromfihús, valamint húskészítmények általános forgalmi adója csökkenjen 5 százalékra.

Az NGM helyettes államtitkára jelezte: korábban, amikor csökkentek az áfakulcsok, a költségvetési bevétel azonnal mérséklődött, ugyanakkor az árak ezt nem mindig követték. A feketegazdaság pedig nem szorult vissza olyan arányban, ahogyan ezt várták.

Az áfakulcs-csökkentésnek van és lehet létjogosultsága - szögezte le -, a kormány fog dönteni arról, hogy milyen termékkörben lehet azt megoldani. Figyelmeztetett: az intézkedést csak akkor lehet megtenni, ha az ellenőrzést is szigorítják ezen a területen. Mint mondta, a tisztességes adózók védelmében az áfacsökkentés óriási lépés lenne, de nagyon fontos az, hogy ténylegesen bővüljön az adófizetők köre, így a büdzsé bevételkiesése a lehető legalacsonyabb legyen.

Feldman Zsolt, a VM agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett: a vidékfejlesztési tárca az áfacsökkentés mellett érvel, mert ez szolgálja az ágazat szereplőinek érdekeit és a fogyasztókét is. Jelezte ugyanakkor, hogy az áfacsökkentést lehet szociális szempontok, és a feketegazdaság kifehérítésének alapján is vizsgálni. Ez utóbbi a bonyolultabb feladat, erről szakmai berkekben is sok vita folyik.

Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke arról beszélt, hogy egy friss uniós jelentés szerint Magyarországon a be nem fizetett áfa mértéke eléri a 30 százalékot. Úgy vélte: az élelmiszereknél ez az arány nagyobb. A NAK alelnöke szerint az áfacsalásnak az élelmiszergazdaságon belül jelentős a romboló hatása, aminek főként üzemszerkezeti következményei vannak. Ez Éder Tamás szerint azt jelenti, hogy egyre inkább zsugorodik az átlátható, legális területen működő élelmiszeripari vállalkozások száma, és ezek jelentős mértékű versenyhátrányt szenvednek a piacon. Úgy vélte ugyanis, hogy ma azok szerezhetnek versenyelőnyt, akik nem, vagy kevesebb általános forgalmi adót fizetnek az ágazatban.

Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének szakmai alelnöke úgy vélekedett, hogy az élelmiszerek esetleges áfacsökkentése várhatóan nem jelenik majd meg a fogyasztói árakban. Jelezte ugyanakkor, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tevékenységén is sok javítanivaló lenne.

Gutyán Tibor pénzügyőr alezredes, a NAV Közép-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóságának munkatársa többek között arról beszélt, hogy a nemrégiben lezajlott, célzott ellenőrzéseik során számos áfacsalásra derítettek fényt, főként a körhinta jellegű csalások esetében. Ez azt jelenti, hogy az árut országok között utaztatják és jogosulatlanul igénylik vissza az áfát. A NAV munkatársa jelezte ebben a körben jelentős tételt tett ki az élelmiszer és a mezőgazdasági cikk, főként a gabona.