Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina

Még tart az egyetemisták rohama

Még tart az egyetemisták, főiskolások albérlet keresési rohama, az érdeklődés a hónap végéig élénk maradhat, de a kínálatból lassan elfogynak az igazán jó adottságokkal rendelkező lakások az Otthon Centrum (OC) tapasztalatai szerint.

Az ingatlanközvetítő cég csütörtöki közleménye szerint az albérlet keresésénél a fő szempont az ár mellett továbbra is az egyetem közelsége, illetve a jó közlekedés.

A diákok Budapesten átlagosan 35 000 forintot hajlandóak fizetni szobánként, míg vidéken ez az összeg 26 000 forint. Az albérleti díjak az idei első félévben minimálisan, néhány százalékkal emelkedtek 2012 azonos időszakához képest.

A közleményben hozzáfűzik, hogy a lakásbérleti szerződésekről nem érhető el olyan pontos statisztika, mint az adásvételekről, részben azért, mert e szerződések egy része a gazdaság szürke-fekete zónájába esik.

Az Otthon Centrum szerint évek óta változatlan trend, főleg a magyar diákok körében, hogy kisebb, 2-4 fős lakóközösségeket alkotnak, így a szoba árát és a rezsit is megosztják egymás között.

A külföldi tanulókra inkább jellemző, hogy egyedül állják a lakásfenntartás költségeit. Az OC szerint az állami segítséggel hazánkba érkező nagyszámú brazil diák nagyjából 250-300 eurót szán a havi bérleti díjra, míg nyugat-európai társaik akár a 400 eurót is hajlandóak kifizetni.

Az egyetemisták számára a havi költségek mellett a másik legfontosabb szempont a lakás kiválasztásakor a felsőoktatási intézmény közelsége a bérleményhez. Ez nem feltétlenül csak földrajzi értelemben vett közelséget jelent, az egyetemhez, főiskolához átszállás nélküli tömegközlekedési kapcsolattal rendelkező területek lakásai hasonlóan vonzóak, mint az iskola szomszédságában lévők.

A kiadó lakás típusa, azaz, hogy téglaépítésű, vagy panellakásról van szó, kisebb súllyal esik a latba, mint a havi költségek, illetve az elhelyezkedés. A diákok emellett általában a bútorozott, gépesített albérleteket keresik. Az egyéves bérleti időszak általában jellemző az egyetemista bérlőkre, ami kellő biztonságot nyújt a tulajdonosnak.

Az OC arra is felhívja a figyelmet, hogy a nyomott ingatlanárak következtében érdemes most is elgondolkodni a lakásvásárláson, hiszen optimista forgatókönyvek alapján a 3-5 éves tanulmányi időszak végére a lakásárak trendje a jelenlegi csökkenésből növekedésbe fordulhat át.

Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

A legfőbb ügyész megválasztása Magyarországon alapvetően két alkotmányos szereplő együttműködését igényli. A tisztség betöltésére ugyanis a rendszerváltás óta az államfő tesz személyi javaslatot, de az Országgyűlés kezében van a megválasztás lehetősége. Az eredeti elképzelés a két intézmény konszenzusára épített, ugyanakkor a politikai gyakorlat azt mutatta, hogy a köztársasági elnöki jelölés vált súlytalanná a folyamatban. A Tisza nyilatkozatai, eddigi közjogi szereplőválasztáshoz való hozzáállása alapján ugyanakkor elképzelhető, hogy a harmadik magyar köztársaság történetében először az Országgyűlés szerepe szorulhat háttérbe az új ügyészi felsővezető kiválasztásánál.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×