Infostart.hu
eur:
364.14
usd:
317.3
bux:
0
2026. szeptember 17. csütörtök Zsófia

Lagarde-ügy - Beidézte az IMF főigazgatóját a francia bíróság

Beidézte Christine Lagarde-ot, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelenlegi főigazgatóját, volt francia gazdasági és pénzügyminisztert a francia köztársasági bíróság (CJR).

A miniszteri szintű politikusok ügyeivel foglalkozó bíróságnak egy képviselőkből és vizsgálóbírókból álló vizsgálóbizottsága május végén fogja meghallgatni Lagarde-ot egy üzletembernek, Bernard Tapie-nak 2008-ban nyújtott nagy összegű kártalanítás ügyében - közölte csütörtökön Yves Repiquet, az IMF-vezér párizsi ügyvédje. A Médiapart tényfeltáró internetes újság szerint a meghallgatásra május 23-án kerül sor.

Az ügyvéd megerősítette a portál azon állítását is, hogy a meghallgatás végén Lagarde ellen vagy vádat emelnek, vagy úgynevezett "jogi képviselővel rendelkező tanú" státusba helyezik. Ez a jogállás átmenetet jelent a gyanúsított és az egyszerű tanú státus között.

"Nincs semmi új a nap alatt" - így kommentálta Lagarde csütörtökön egy washingtoni sajtótájékoztatón az idézést. Hozzátette: "2011 óta tudom, hogy meg fog hallgatni a CJR vizsgálóbizottsága. Most megjelölték a dátumot. Boldog vagyok, hogy néhány napot Párizsban tölthetek majd, de ez semmit nem fog változtatni a jelenlegi munkámra fordított eltökéltségemen, figyelmemen és lelkesedésemen".

Lagarde 2007-től az IMF élére történő 2011-es kinevezéséig volt francia gazdasági és pénzügyminiszter. Az ügy 2008-ban nagy belpolitikai vihart kavart, mivel Lagarde - az ügyészség gyanúja szerint - az állam megkárosításával részesítette előnyben Bernard Tapie üzletembert.

A szövevényes ügy a kilencvenes évekre nyúlik vissza: Tapie 1993-1994-ben adta el az Adidas sportszergyártó céget egy, az akkor még állami tulajdonú Crédit Lyonnais bank által irányított állami vállalkozásnak. Az adásvétel a cég értéke miatt éveken át tartó pereskedésbe fordult a két fél között. A gazdasági miniszter azonban 2007-ben saját hatáskörben úgy döntött, hogy nem hagyományos jogi úton, hanem a felek közti - úgynevezett magánbíróságon történő - megegyezéssel kell mielőbb lezárni az évek óta húzódó ügyet. Ennek értelmében az állam végül 2008-ban 285 millió euró kártérítést és mintegy százmillió euró kamatot fizetett Tapie-nak.

Az ügyészség és a CJR úgy véli, megalapozott annak a gyanúja, hogy Lagarde visszaélt hivatali hatalmával, amikor magáneljárásban akart közpénzekről dönteni. A hatalommal való visszaélés öt év szabadságvesztéssel és 75 ezer eurós pénzbüntetéssel sújtható.

Az ügy kapcsán egyébként márciusban házkutatást tartottak Lagarde párizsi otthonában. Az IMF-vezér akkor is jelezte, hogy nem követett el bűncselekményt és kizárta annak a lehetőségét, hogy lemondjon jelenlegi posztjáról. Az IMF szóvivője akkor visszautasította, hogy egy folyamatban lévő bírósági ügyet kommentáljon. Ugyanakkor jelezte, hogy a szervezet végrehajtó bizottsága "tud az ügyről", és továbbra is bízik abban, hogy a főigazgató képes a feladatait hatékonyan és megfelelően ellátni.

Címlapról ajánljuk
Őszöd, 20. évforduló – Magyar Péter bejelentette, nyilvánosságra hoznak több hónapnyi jegyzőkönyvet

Őszöd, 20. évforduló – Magyar Péter bejelentette, nyilvánosságra hoznak több hónapnyi jegyzőkönyvet

A Gyurcsány-kormány érdemben nem foglalkozott a politikai tiltakozással, és már előkészítés alatt állt a viztdíj bevezetése és az államreform is. Húsz éve tette közzé a Magyar Rádió az őszödi beszédet.

Úttörő érvek a szakértőtől: legyen átmenetileg 64 év a nyugdíjkorhatár!

Egyebek mellett a nyugdíjkorhatár a várható élettartammal való összekapcsolását és a nők korábbi nyugdíjba vonulásának korlátozását javasolja az OECD nyáron publikált országjelentése. Farkas András nyugdíjszakértő szerint van, ami bevezetendő, és van, ami felháborító az ajánlások közül. Az InfoRádiónak beszélt a részletekről.
inforadio
ARÉNA
2026.09.17. csütörtök, 18:00
Tanács Zoltán
tudományos és technológiai miniszter
Tisza-kormány: eltörlik a kamarai hozzájárulást, nyilvánosságra kerül több titkosított jegyzőkönyv

Tisza-kormány: eltörlik a kamarai hozzájárulást, nyilvánosságra kerül több titkosított jegyzőkönyv

A kormány átvilágítja a gazdasági kamarák rendszerét, és mintegy 900 ezer mikrovállalkozást mentesít az évi 5000 forintos kötelező kamarai hozzájárulás alól, miközben kamarai biztost nevez ki az MKIK élére. A parlament nemzetbiztonsági bizottsága vizsgálatot indított Szijjártó Péter BYD-nél betöltött új pozíciója miatt. Vitézy Dávid közlekedési miniszter felülvizsgálja a Mészáros-csoporthoz köthető szerződéseket, a kormány pedig ki akar szállni az M6-os koncessziójából. Átalakult a MÁV-csoport vezetése, az Országos Kórházi Főigazgatóság új vezetése pedig nagyobb önállóságot ígér a kórházaknak, valamint kötelezővé válik a várandósság alatti ismételt szifiliszszűrés. Nyilvánosságra hozzák a 2006-os őszi kormányülések eddig titkosított jegyzőkönyveit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×