Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd

KSH: ennyivel nőttek a mezőgazdasági termelői árak

Januárban a mezőgazdasági termelői árak 18,1 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal szerdán.

Az élő állatok és állati termékek ára 7,4 százalékkal nőtt az előző havi 4,5 százalékot követően, míg a növényi termékek áremelkedése ennél jóval nagyobb mértékű, 24,2 százalékos volt, lassabb a decemberi 26,1 százalékosnál.

A KSH szerint a termelői árak alakulását alapvetően a burgonya árának jelentős, 88,7 százalékos és a nagy súlyt képviselő gabonafélék árának 32,5 százalékos növekedése befolyásolta. A burgonya ára az utóbbi hónapok trendjét követve januárban is jelentősen nőtt, a decemberi 54,7 százalékos drágulás után - jegyezte meg a KSH. A gabonafélék áremelkedése az év végi 39,6 százalékos ütemről lassult le.

A gabonák közül a búza termelői ára januárban átlagosan 67 500 forint, a kukoricáé pedig 63 900 forint volt tonnánként, ami csak kismértékben tér el a 2012. decemberi ártól. A KSH megjegyzi, hogy az értékesített mennyiség mind az előző hónaphoz, mind az előző év azonos hónapjához viszonyítva jelentősen csökkent.

Az ipari növények ára 13,1 százalékkal nőtt az előző év januárjához mérten, ezen belül az olajos növények ára 11,9 százalékkal lett magasabb.

A zöldségfélék és a gyümölcsök árszintje januárban 11,7, illetve 4,5 százalékkal emelkedett, azt követően, hogy decemberben a zöldségek 3,9 százalékkal voltak drágábbak, mint egy évvel korábban, míg gyümölcsöt 14,2 százalékkal olcsóbban lehetett kapni.

A vágóállatok termelői árszintje januárban 9,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Legnagyobb mértékben a vágómarha ára nőtt, 17,5 százalékkal, ami a KSH szerint a 2012. év eleji külkereskedelmi értékesítési problémákra vezethető vissza, amikor 12,3 százalékkal estek az árak. A vágóbaromfi ára 2012 áprilisától folyamatos növekedést mutat, az idén januárban 14,5 százalékkal emelkedett. A vágósertés áremelkedése tavaly novemberben megállt, így a 2012. januárihoz képest az idei év első hónapjában 3,4 százalékkal volt magasabb.

Az állati termékek drágulása szintén október óta lassul, idén 3,6 százalékkal emelkedett az előző év januárjához viszonyítva. A tej felvásárlási ára a 2011. decemberi csúcs után 2012 augusztusáig csökkent, majd újra emelkedett. Jelenleg eléri a 2011. decemberi csúcsot, ami 2012 januárjához viszonyítva 1,1 százalékos árnövekedést jelent. Eközben a termelők közvetlen piaci értékesítésénél 7,2 százalékos áremelkedés tapasztalható, így összességében a tej termelői árnövekedése 1,6 százalékos.

A tojás felvásárlási ára 2,9 százalékkal maradt el a 2012. januári szinttől, miközben a termelői piacokon 17 százalékos áremelkedés volt. Így összességében az étkezési tyúktojás termelői árszintje (a termelőktől való felvásárlás és a termelői piacokon történő értékesítés figyelembevételével) 14,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Címlapról ajánljuk
Több az olaj, mégis drágulhat a dízel – itt akad el az OPEC+ segítsége

Több az olaj, mégis drágulhat a dízel – itt akad el az OPEC+ segítsége

2026 júniusában 117 millió hordóval nőtt a tengeren lévő olaj mennyisége, miközben a szárazföldi készletek 96 millió hordóval apadtak. A világ tehát papíron több olajjal rendelkezett, de kevesebb volt belőle ott, ahol gyorsan üzemanyagot lehetett volna előállítani. Az OPEC+ hiába emeli a kitermelést, ha a tankerek, a finomítók és a terméktárolók nem tudják ugyanolyan gyorsan követni. Ezért fordulhat elő, hogy a Brent ára csökken, a benzinkútnál mégsem lesz olcsóbb a dízel.

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Atombomba sem kell a Skynetnek, hogy szétégessen minket – elég egy hőkupola

Atombomba sem kell a Skynetnek, hogy szétégessen minket – elég egy hőkupola

Az adatközpontokról eddig főként azért folyt környezetvédelmi vita, mert elképesztő mennyiségű áramot és vizet fogyasztanak – lásd a vicceket arról, hogy a Duna is a ChatGPT miatt apadt le. Az elmúlt hónapokban azonban megjelent egy új probléma is: maga a hőtermelés. Az amerikai Phoenixben kutatók először mértek közvetlenül 2 Celsius-fokot meghaladó felmelegedést egyes adatközpontok szél alatti oldalán, miközben egy globális elemzés szerint a létesítmények környezetében a felszín átlagosan mintegy 2 fokkal lehet melegebb. Hőkupolát ettől még nem képesek létrehozni a szerverfarmok, de éppen azokban az időjárási helyzetekben válhat legkellemetlenebbé a hulladékhőjük, amikor a levegő egyébként is alig mozog, és a városok éjszaka sem tudnak lehűlni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×