Infostart.hu
eur:
364.22
usd:
315.83
bux:
154181.95
2026. szeptember 16. szerda Edit

Csökkentenék az inaktívak számát

Magyarországon a munkaerő-piacon kívül lévő inaktívak, mintegy 2,5 milliós számát kell csökkenteni; ezzel és a munkanélküliek bevonásával a munkaerő-piacra teljesíthető az egymillió új munkahely létrehozására vonatkozó kormányzati célkitűzés 2020-ig - mondta Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága európai ügyek albizottságának hétfői ülésén.

Az ülésen - ahol az ellenzéki képviselők nem jelentek meg - Kardkovács Kolos tájékoztatta a képviselőket Foglalkoztatási kihívások Magyarországon és az Európai Unióban címmel.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: Magyarországon az aktív korú népesség harmada még mindig nincs jelen a munkaerő-piacon. A hasonló méretű lakossággal rendelkező Csehországban például 5,5 millió foglalkoztatott van, szemben a magyarországi 3,9 millióval. Kardkovács Kolos szerint ezért nem illúzió, hogy 2020-ra egymillió új munkahelyet teremtsen a kormány.

Ismertette: az utóbbi két évben Magyarországon a foglalkoztatási ráta gyorsabban nő, mint az Európai Unióban. Magyarország ugyanakkor még nem érte el az uniós átlagot a foglalkoztatottságban: a 15-64 éves korosztályban 58,2 százalék a foglalkoztatási ráta, míg az EU-ban 64,6 százalék.

Az egymillió új foglalkoztatott a mintegy 400-500 ezer munkanélküliből és abból a mintegy 2,5 millió emberből kerülhet ki, akik jelenleg inaktívak - mondta Kardkovács Kolos.

Hozzáfűzte: az Európa 2020 stratégia egyik célja, hogy a foglalkoztatási ráta 75 százalékra nőjön az Európai Unióban a 20-64 éves korosztályban. Ha Magyarországon létrejön egymillió új adózó munkahely, akkor ez a cél is elérhető 2020-ra.

A helyettes államtitkár kifejtette: vannak olyan csoportok, amelyek foglalkoztatási rátája kedvező Magyarországon, ilyen a 25-54 közöttiek csoportja, vagyis a legjobb munkavállalási korú népesség, ahol 75 százalék a foglalkoztatási ráta, és szintén meghaladja az uniós átlagot a 40 és 54 év közötti magyar nők foglalkoztatási rátája.

A kormányzat eddigi, a foglalkoztatáspolitikát érintő intézkedéseit ismertetve kiemelte: a Munkahelyvédelmi akcióterv a keresleti oldalt próbálja ösztönözni, míg például az előrehozott nyugdíjak megszüntetése a kínálati oldalra hatott. A Munkahelyvédelmi akcióterv lényege, hogy adó oldali intézkedéssel mintegy 1,2 millió munkavállalót lehet elérni anélkül, hogy az külön adminisztrációval járna. Ez utóbbi például a korábban egyébként sikeresen működő Start-programnál nem volt meg - fűzte hozzá Kardkovács Kolos.

Ismertette, hogy a Munkahelyvédelmi akcióterv mintegy 200 ezer fiatalt ér el, emellett az idén március elsejétől is folytatódik a tavaly 3 milliárd forintos kerettel indult Első munkahely garancia program. Ennek 2013-as kerete 5 milliárd forint, és a program keretében 7000 fiatal kaphat munkát. Kardkovács Kolos elmondta, hogy a tavalyi pályázattal szemben az idén továbbfoglalkoztatást is elvárnak. Hangsúlyozta, hogy vállalkozás elindítása kapcsán is biztosítanak forrást és mentorálást a fiataloknak, ez 2013 második félévétől indul 7 milliárd forintos kerettel.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy a kormány számos lépést tett a nők, a fiatalok, a szakképzetlenek, a romák, az idősek, valamint az alacsony végzettségűek foglalkoztatásának elősegítésére.

A Munkahelyvédelmi akcióterv 140 milliárd forintba kerül; ebből az összegből 2 százalékos általános szociális hozzájárulási adócsökkentést lehetett volna végrehajtani, de a célzott kedvezményekkel nagyobb eredményeket lehet elérni.

Az Európai Unió 2014 és 2020 közötti költségvetéséből Magyarországnak jutó források kapcsán megjegyezte: 34 milliárd euróval, mintegy 40 százalékkal nőnek az előző hétéves költségvetési időszakhoz képest a foglalkoztatás elősegítésére fordítható közösségi források.

Czira Szabolcs (Fidesz) dicséretesnek nevezte a kormány munkahelyteremtést segítő intézkedéseit, igazi fellendülés azonban véleménye szerint akkor lesz a foglalkoztatásban, ha a versenyszférában felgyorsul a foglalkoztatottak számának emelkedése.

Spaller Endre (KDNP) kérdésére Kardkovács Kolos kifejtette: a Munkavédelmi akcióterv fogadtatása sikeres volt, de egyes elemeknél - például a kiva és a kata mint választható új adónemek - még ki kell várni; az első tapasztalatok után várhatóan még többen választják az új adókat.

Az albizottság egyhangúan támogatta Spaller Endre javaslatát, hogy az albizottság adjon ki egy nyilatkozatot, amelyben rögzítik: míg az EU-ban emelkedik a munkanélküliség, Magyarországon csökken, és az uniós stagnálással szemben a foglalkoztatás emelkedik.

Címlapról ajánljuk
Perger András: többszörösére nőtt a hűtési és fűtési áramfogyasztásunk tíz év alatt

Perger András: többszörösére nőtt a hűtési és fűtési áramfogyasztásunk tíz év alatt

A háztartások elkezdtek átállni az elektromos fűtésre és hűtésre, de lassú a trend, még messze vagyunk a földgáz kiváltásától. Tíz év alatt több mint a négyszeresére nőtt a háztartások hűtési és több mint az ötszörösére a fűtési célú villamosenergia felhasználása, miközben a teljes energiafogyasztásuk 16 százalékkal csökkent – olvasható a Másfélfokon megjelent tanulmányban, amelynek egyik szerzőjét, Perger Andrást, az Energiaklub programvezetőjét kérdezte az InfoRádió.

Elemző: Ursula von der Leyen az önigazolás részeként „ünnepelte” a magyar választási eredményeket évértékelő beszédében

Az Európai Unió egyszerre akar biztonságosabb, versenyképesebb és ellenállóbb lenni – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa-tanulmányok Tanszékének mesteroktatója így írta le az InfoRádióban Ursula von der Leyen évértékelő beszédét. Zalai Csaba szerint az Európai Bizottság elnöke néhány esetben meglepő bejelentéseket, illetve gesztusokat is tett.
inforadio
ARÉNA
2026.09.17. csütörtök, 18:00
Tanács Zoltán
tudományos és technológiai miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×