Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd

Csökkentenék az inaktívak számát

Magyarországon a munkaerő-piacon kívül lévő inaktívak, mintegy 2,5 milliós számát kell csökkenteni; ezzel és a munkanélküliek bevonásával a munkaerő-piacra teljesíthető az egymillió új munkahely létrehozására vonatkozó kormányzati célkitűzés 2020-ig - mondta Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága európai ügyek albizottságának hétfői ülésén.

Az ülésen - ahol az ellenzéki képviselők nem jelentek meg - Kardkovács Kolos tájékoztatta a képviselőket Foglalkoztatási kihívások Magyarországon és az Európai Unióban címmel.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: Magyarországon az aktív korú népesség harmada még mindig nincs jelen a munkaerő-piacon. A hasonló méretű lakossággal rendelkező Csehországban például 5,5 millió foglalkoztatott van, szemben a magyarországi 3,9 millióval. Kardkovács Kolos szerint ezért nem illúzió, hogy 2020-ra egymillió új munkahelyet teremtsen a kormány.

Ismertette: az utóbbi két évben Magyarországon a foglalkoztatási ráta gyorsabban nő, mint az Európai Unióban. Magyarország ugyanakkor még nem érte el az uniós átlagot a foglalkoztatottságban: a 15-64 éves korosztályban 58,2 százalék a foglalkoztatási ráta, míg az EU-ban 64,6 százalék.

Az egymillió új foglalkoztatott a mintegy 400-500 ezer munkanélküliből és abból a mintegy 2,5 millió emberből kerülhet ki, akik jelenleg inaktívak - mondta Kardkovács Kolos.

Hozzáfűzte: az Európa 2020 stratégia egyik célja, hogy a foglalkoztatási ráta 75 százalékra nőjön az Európai Unióban a 20-64 éves korosztályban. Ha Magyarországon létrejön egymillió új adózó munkahely, akkor ez a cél is elérhető 2020-ra.

A helyettes államtitkár kifejtette: vannak olyan csoportok, amelyek foglalkoztatási rátája kedvező Magyarországon, ilyen a 25-54 közöttiek csoportja, vagyis a legjobb munkavállalási korú népesség, ahol 75 százalék a foglalkoztatási ráta, és szintén meghaladja az uniós átlagot a 40 és 54 év közötti magyar nők foglalkoztatási rátája.

A kormányzat eddigi, a foglalkoztatáspolitikát érintő intézkedéseit ismertetve kiemelte: a Munkahelyvédelmi akcióterv a keresleti oldalt próbálja ösztönözni, míg például az előrehozott nyugdíjak megszüntetése a kínálati oldalra hatott. A Munkahelyvédelmi akcióterv lényege, hogy adó oldali intézkedéssel mintegy 1,2 millió munkavállalót lehet elérni anélkül, hogy az külön adminisztrációval járna. Ez utóbbi például a korábban egyébként sikeresen működő Start-programnál nem volt meg - fűzte hozzá Kardkovács Kolos.

Ismertette, hogy a Munkahelyvédelmi akcióterv mintegy 200 ezer fiatalt ér el, emellett az idén március elsejétől is folytatódik a tavaly 3 milliárd forintos kerettel indult Első munkahely garancia program. Ennek 2013-as kerete 5 milliárd forint, és a program keretében 7000 fiatal kaphat munkát. Kardkovács Kolos elmondta, hogy a tavalyi pályázattal szemben az idén továbbfoglalkoztatást is elvárnak. Hangsúlyozta, hogy vállalkozás elindítása kapcsán is biztosítanak forrást és mentorálást a fiataloknak, ez 2013 második félévétől indul 7 milliárd forintos kerettel.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy a kormány számos lépést tett a nők, a fiatalok, a szakképzetlenek, a romák, az idősek, valamint az alacsony végzettségűek foglalkoztatásának elősegítésére.

A Munkahelyvédelmi akcióterv 140 milliárd forintba kerül; ebből az összegből 2 százalékos általános szociális hozzájárulási adócsökkentést lehetett volna végrehajtani, de a célzott kedvezményekkel nagyobb eredményeket lehet elérni.

Az Európai Unió 2014 és 2020 közötti költségvetéséből Magyarországnak jutó források kapcsán megjegyezte: 34 milliárd euróval, mintegy 40 százalékkal nőnek az előző hétéves költségvetési időszakhoz képest a foglalkoztatás elősegítésére fordítható közösségi források.

Czira Szabolcs (Fidesz) dicséretesnek nevezte a kormány munkahelyteremtést segítő intézkedéseit, igazi fellendülés azonban véleménye szerint akkor lesz a foglalkoztatásban, ha a versenyszférában felgyorsul a foglalkoztatottak számának emelkedése.

Spaller Endre (KDNP) kérdésére Kardkovács Kolos kifejtette: a Munkavédelmi akcióterv fogadtatása sikeres volt, de egyes elemeknél - például a kiva és a kata mint választható új adónemek - még ki kell várni; az első tapasztalatok után várhatóan még többen választják az új adókat.

Az albizottság egyhangúan támogatta Spaller Endre javaslatát, hogy az albizottság adjon ki egy nyilatkozatot, amelyben rögzítik: míg az EU-ban emelkedik a munkanélküliség, Magyarországon csökken, és az uniós stagnálással szemben a foglalkoztatás emelkedik.

Címlapról ajánljuk
Több az olaj, mégis drágulhat a dízel – itt akad el az OPEC+ segítsége

Több az olaj, mégis drágulhat a dízel – itt akad el az OPEC+ segítsége

2026 júniusában 117 millió hordóval nőtt a tengeren lévő olaj mennyisége, miközben a szárazföldi készletek 96 millió hordóval apadtak. A világ tehát papíron több olajjal rendelkezett, de kevesebb volt belőle ott, ahol gyorsan üzemanyagot lehetett volna előállítani. Az OPEC+ hiába emeli a kitermelést, ha a tankerek, a finomítók és a terméktárolók nem tudják ugyanolyan gyorsan követni. Ezért fordulhat elő, hogy a Brent ára csökken, a benzinkútnál mégsem lesz olcsóbb a dízel.

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Atombomba sem kell a Skynetnek, hogy szétégessen minket – elég egy hőkupola

Atombomba sem kell a Skynetnek, hogy szétégessen minket – elég egy hőkupola

Az adatközpontokról eddig főként azért folyt környezetvédelmi vita, mert elképesztő mennyiségű áramot és vizet fogyasztanak – lásd a vicceket arról, hogy a Duna is a ChatGPT miatt apadt le. Az elmúlt hónapokban azonban megjelent egy új probléma is: maga a hőtermelés. Az amerikai Phoenixben kutatók először mértek közvetlenül 2 Celsius-fokot meghaladó felmelegedést egyes adatközpontok szél alatti oldalán, miközben egy globális elemzés szerint a létesítmények környezetében a felszín átlagosan mintegy 2 fokkal lehet melegebb. Hőkupolát ettől még nem képesek létrehozni a szerverfarmok, de éppen azokban az időjárási helyzetekben válhat legkellemetlenebbé a hulladékhőjük, amikor a levegő egyébként is alig mozog, és a városok éjszaka sem tudnak lehűlni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×