Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2013-ban és 2014-ben is 3 százalék feletti GDP-arányos államháztartási hiány várható Magyarországon, Olli Rehn, a testület alelnöke azonban jelezte: Magyarország azon országok között van amelyeket az Európai Bizottság tavasszal a túlzottdeficit-eljárás megszűntetésére jelölhet, miután a kormány elkötelezett a hiánycél tartásában.

Az Európai Bizottság pénteken közzétett téli előrejelzése szerint a magyar bruttó hazai termékhez viszonyított államháztartási hiány a tavalyi 2,4 százalék után 2013-ban és 2017-ben is 3,4 százalék lesz. A szervezet novemberben még 2013-ra 2,9 százalékos, 2014-re pedig 3,5 százalékos hiányt várt.

A szervezet szerint az államháztartási hiány 2013. évi megugrása elsősorban egyes szektorális és egyszeri különadók kivezetésével (1 százalékpontnyi egyenlegromlás), az adóbevételeket csökkentő gazdaságösztönző intézkedésekkel (-0,5 százalékpont), illetve a magasabb jövedelműek személyi jövedelemadóját csökkentő (-0,25 százalékpont) intézkedésekkel magyarázható.

Javíthatják ugyanakkor az idei államháztartási mérleget a korábbi konvergenciaprogramokban bejelentett intézkedések (a GDP fél százalékával), illetve a 2012. őszén bejelentett lépések (a GDP 1,25 százalékával). A GDP-arányos államadósság szintje a tavalyi 78,6 százalékról idén 78,7 százalékra nő, majd 2014-ben 77,7 százalékra csökkenhet.

A hiányelőrejelzés, illetve a magyar kormány által tavasszal benyújtandó éves konvergenciajelentés alapján dönt az Európai Bizottság, hogy jelöli-e Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás megszűntetésére. Korábban az európai gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa (EcoFin) a 2004 óta tartó magyar eljárás keretében mintegy 500 millió eurónyi uniós fejlesztési támogatás megvonását helyzete kilátásba.

Annak ellenére, hogy a mostani előrejelzés 3 százalék feletti hiányszintet vetít előre, Olli Rehn, a gazdasági és pénzügyekért felelős európai biztos a jelentés ismertetésére összehívott pénteki sajtótájékoztatón jelezte: Magyarország azon hat állam között van, amelyek esetében az Európai Bizottság áprilisban javasolhatja az EcoFin tanácsnak az eljárás megszűnését. Korábban Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője arról tájékoztatott: a végső döntést az eljárás esetleges felfüggesztéséről valamikor május-júniusban hozhatja meg a tanács - tette hozzá.

Olli Rehn úgy fogalmazott: a magyar kormány korábban jelezte, hogy elkötelezett a 3 százalék alatti hiányszint tartására, és a bizottság várja, hogy a kormány milyen további - elsősorban strukturális jellegű - intézkedéseket javasol majd konvergenciajelentésében. Hozzátette: a magyar kormány már tett többlet konszolidációs lépéseket, amelyek közül néhányat az Európai Bizottság még nem vett figyelembe jelenlegi előrejelzésében. "A szervezet még mindig vizsgálja, hogy ezeknek az intézkedéseknek milyen ideiglenes, illetve tartós hatása van" - tette hozzá.

Az Európai Bizottság növekedési előrejelzésén is rontott. Ennek értelmében a korábban várt 0,3 százalékos bővülés helyett az idén stagnálhat, 0,1 százalékkal csökkenhet idén a magyar GDP. A szervezet nem változtatott 2014. évi 1,3 százalékos növekedési prognózisán.

A brüsszeli szervezet szerint idén a kivitel nő, a belső kereslet visszaesése lassul, a beruházások 1,5 százalékkal, a háztartások fogyasztása pedig 0,5 százalékkal csökkenhet. Jövőre már javulhatnak a növekedési kilátások, miután a kivitel bővülése mellett a háztartások fogyasztása is enyhén nőhet az elkölthető jövedelem emelkedésének köszönhetően. 2014-ben a magánberuházások a vállalati hitelezés szűkülése miatt tovább csökkennek, az állami beruházások azonban ezt némileg ellensúlyozhatják a növekvő EU-transzferek jóvoltából. A nem-kormányzati beruházások azonban 2015-ben is várhatóan csökkenni fognak - írja elemzésében a brüsszeli testület.

A szervezet a növekedési prognózisra ható kockázatok között említi, hogy még lassabb lehet a növekedés, ha a pénzügyi környezet tovább romlik. Néhány döntéshozó elmúlt időszakban tett kijelentése azonban költségvetési lazításra utal, ami nagyobb fogyasztáshoz vezethet - írják az elemzésben.

Máshogy számolnak

A Nemzetgazdasági Minisztérium reagálásában kiemelte: a Bizottság magasabb költségvetési hiányt jelez előre, mint amennyit a kormány vár. Brüsszel előrejelzésével szemben Magyarország biztonságosan képes lesz jóval 3 százalék alatt tartani a költségvetés hiányát.

A Bizottság előrejelzése azért hibás, mert a 3 százalék fölötti hiányt 0,1 százalékos gazdasági visszaeséshez köti. Mivel a Kormány továbbra is közel 1 százalékos növekedést vár, ezért a hiány bőven 3 százalék alatt lesz.

Brüsszel előrejelzésében több olyan elemet nem vesz figyelembe, amelyekkel kedvezőbb hiányszámot jelezhetne előre - teszik hozzá.

Varga: A kormány tartja magát a hiánycélhoz

A magyar kormány tartja magát a korábban elfogadott, három százalék alatti hiánycélhoz - jelentette ki Varga Mihály tárca nélküli miniszter pénteken az MTI-nek, arra reagálva, hogy az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2013-ban és 2014-ben is a bruttó hazai termék 3,4 százaléka lesz az államháztartási hiány Magyarországon.

Varga Mihály úgy fogalmazott, "lassan hagyomány lesz, hogy minden évnek úgy futunk neki", hogy az Európai Bizottság vitatja az adott év kormányzati prognózisát. A vita azonban 2011-ben és 2012-ben is úgy dőlt el, hogy a magyar kormány álláspontja igazolódott - emlékeztetett.

A kabinet elkötelezett annak érdekében, hogy Magyarország kikerüljön a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól - közölte a miniszter.