Infostart.hu
eur:
365.37
usd:
317.13
bux:
146563.2
2026. augusztus 7. péntek Ibolya

GKI: nem várható idén növekedés

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a tavalyi 1,5 százalék körüli visszaesés után 2013-ban sem várható növekedés, az infláció viszont - mesterséges kormányzati lépések nyomán - jelentősen, több mint 1 százalékponttal lassul.

A GKI közleményében kiemeli: szinte biztosra vehető, hogy tavaly a visszaesés elérte a GKI által már egy éve jelzett 1,5 százalékot, miután a 2012 végi gazdasági adatok szerint novemberben az ipar csaknem 7 százalékkal, az építőipar 12 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 4,1 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál, kukoricából pedig 40 százalékkal kevesebbet takarítottak be, mint 2011-ben.

Eközben az EU-ban 0,3 százalékos volt a GDP csökkenése, a régióbeli országok többsége pedig növekedésre volt képes - Szlovákia és Lengyelország 2,5 százalékosra - ez a recesszió belgazdasági, gazdaságpolitikai okaira utal a GKI szerint.

Idén a némileg talán javuló európai konjunktúra ellenére, a belföldi kereslet gyengesége miatt összességében csak a GDP stagnálása várható a GKI előrejelzése szerint. A beruházások körülbelül 2 százalékkal tovább csökkennek.

Ezenkívül valószínű a fogyasztás további, de már szerényebb, 0,5 százalék körüli visszaesése is. A minimálbérek reálértéke ugyan 1 százalék körül emelkedhet, a munkavállalók egészénél azonban - a GKI által prognosztizált 4,5 százalékos infláció esetén - sem a cégek, sem a költségvetés helyzete nem tesz lehetővé ilyen emelést. Az infláció mértéke jelenleg nagyon bizonytalan. A mesterséges, a világpiaci árak által nem alátámasztott rezsicsökkentés folytatása ennél is lejjebb viheti az áremelkedést - írja a GKI.

A külső egyensúly kedvezően alakul, a külkereskedelmi aktívum és a beáramló EU-támogatások növekedésének egyenlegjavító hatását azonban meghaladja a jövedelemkiáramlás (profit és kamat) negatív hatása. A kormány fő célja a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés - ezzel a kohéziós alapok megvonásával fenyegető EU-szankció lehetőségének kiiktatása -, s ennek érdekében a tartósan 3 százalék alatti államháztartási hiány elérése. Ez 2012-re sikerült is, azonban a költségvetésben már látható feszültségek mellett a választási gazdaságpolitika látható beindulása ezt 2013-ra és 2014-re is veszélyezteti.

A lazítás így ezt ellentételező adóemelésekhez is vezethet. A kormány gazdaságpolitikája mellett az új jegybanki vezetés, az immár teljes egészében a jelenlegi kormánytöbbség által jelölt tagokból álló monetáris tanács irányvonala is bizonytalan - vélekedik a GKI. Ha az EU megszüntetné a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárást, az rövidtávon javítaná az ország és a forint megítélését, ugyanakkor az év második felében jelentősen megnövelné egy választási gazdaságpolitika kialakulásának veszélyét - fűzi hozzá a gazdaságkutató.

A GKI előrejelzése szerint az ipari termelés egy százalékkal nő 2013-ban, az építési, szerelési tevékenység pedig a 2012-es szinten marad. Az export 5, az import 4,5 százalékkal emelkedhet idén; az euró átlagos árfolyama pedig 285 forint körül alakulhat. A GKI 10,7 százalékos - a 2012-essel megegyező - munkanélküliségi rátát, és - szemben a tavalyi, várhatóan 607,5 milliárd forinttal - 800 milliárd forintos államháztartási hiányt vár év végére.

Címlapról ajánljuk
Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Péntektől fellélegezhetünk, de komoly tanulságokat kell levonni.

Bóka János: nem a pártstruktúrát, hanem a politikai közösséget kell újraépíteni

„Mi együttműködve nem működünk együtt” – mondta Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, aki beszélt az önkritika fontosságáról, a köztársasági elnök leváltásával kapcsolatos jogi álláspontról és Paks helyzetéről is az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte most van egy meghatározó politikai közösség, ami képviseletet keres magának, és ez a közösség olyan, mint a bakelit: nyomásra, hőre keményedik.
inforadio
ARÉNA
2026.08.07. péntek, 18:00
Lakatos Mónika
a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke
Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

A Mol a 2022-es energiaválság óta nem látott teljesítményt nyújtott az idei második negyedévben. A feldolgozással és kereskedelemmel foglalkozó Downstream szegmens eredménye jócskán meglepte az elemzőket – a bombateljesítmény elsősorban a rekord szintre ugró marzsoknak volt köszönhető, de a termékkihozatal normalizálódása és az orosz olaj újbóli érkezése is segített. Az Upstream is több éve nem látott eredményt szállított, összességében pedig története harmadik legerősebb negyedévét zárta a Mol: a legfontosabb eredménysoron 27 százalékkal, nettó profitban pedig közel 60 százalékkal múlta felül az elemzői várakozásokat. Megnéztük, miből jött össze a váratlanul nagy dobás, és mennyire fenntartható a kiugró teljesítmény.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×