Infostart.hu
eur:
365.33
usd:
317.04
bux:
146563.2
2026. augusztus 7. péntek Ibolya

Kötelezettségszegési eljárás indult a telefonadó miatt

Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság a telefonhívásokra és szöveges üzenetekre kivetett adó miatt - értesült csütörtökön az MTI.

Egy bizottsági forrás az MTI-nek megerősítette: úgy vélik, hogy a telefonadó uniós jogot sért, a távközlési szektorra kivetett adóteherből származó bevételt az állam ugyanis - az uniós előírásokkal ellentétben - nem csak a telekommunikációs szektorral kapcsolatos költségekre fordítja.

Az uniós forrás az MTI-nek elmondta, hogy a bizottság úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldött a magyar kormánynak, amivel az uniós jog szerint elindult a kötelezettségszegési eljárás. Az uniós tisztviselő rámutatott, hogy a 2012-ben a telefonhívásokra és a szöveges üzenetekre kivetett adó a 2010-ben a távközlési szektorra kivetett különadó kivezetését követi, és a bizottság a különadó miatt is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, azt az ügyet pedig jelenleg az Európai Bíróság tárgyalja.

A bizottsági forrás arra is részletesen kitért, hogy a brüsszeli testület megítélése szerint a telefonadó - akárcsak a különadó - az úgynevezett engedélyezési irányelvvel ütközik, mégpedig azért, mert a bizottság úgy véli, hogy bár az adót Magyarország kifejezetten a telekommunikációs szektorra vetette ki, az abból származó bevételek - az irányelvben foglaltakkal szemben - nem csak a távközlési engedélyezési és igazgatási rendszer fenntartásának költségeit fogják fedezni, hanem a bizottság aggodalmai szerint "túlmutatnak majd" ezeken.

A 2002-ben született, és 2009-ben módosított elektronikus távközlési irányelv, amely a távközlés állami engedélyezésének szabályait határozza meg az egész Európai Unióban, azt mondja, ki, hogy a távközlési szolgáltatókra kivetett "igazgatási díjak" nem lehetnek nagyobbak, mint azok a költségek, amelyeket az engedélyezési és ellenőrzési rendszer fenntartása jelent az állam számára.

Tavaly vezették be

A kormány 2012. július 1-jétől határozatlan időre távközlési adót vezetett be Magyarországon. A telefonadóból 2012-re 25-30 milliárd forint bevételt vártak, 2013-ra pedig 44 milliárd forinttal kalkuláltak. Az adó a távközlési szolgáltatókat terheli, vezetékes és mobil hangforgalmuk valamint mobil SMS/MMS forgalmuk alapján. Az adó mértéke vezetékes és mobil hangszolgáltatás esetében 2 forint percenként valamint 2 forint SMS-enként és MMS-enként.

Az adó mértéke magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószámok esetében hívószámonként havi 400 forintban, míg az egyéb hívószámok esetében hívószámonként havi 1400 forintban került maximálásra a 2012-es évre. 2013-ban magánszemélyek esetében 700 forint, cégek esetében 2500 forint az adó maximális mértéke.

Ez a második kötelezettségszegési eljárás, ami a telekomunikációs szektorra kivetett adók miatt zajlik Magyarországgal szemben. Az Európai Bizottság a telekomadó ellen is eljárást indított tavaly októberben.

Címlapról ajánljuk
Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Péntektől fellélegezhetünk, de komoly tanulságokat kell levonni.

Bóka János: nem a pártstruktúrát, hanem a politikai közösséget kell újraépíteni

„Mi együttműködve nem működünk együtt” – mondta Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, aki beszélt az önkritika fontosságáról, a köztársasági elnök leváltásával kapcsolatos jogi álláspontról és Paks helyzetéről is az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte most van egy meghatározó politikai közösség, ami képviseletet keres magának, és ez a közösség olyan, mint a bakelit: nyomásra, hőre keményedik.
inforadio
ARÉNA
2026.08.07. péntek, 18:00
Lakatos Mónika
a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke
Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

A Mol a 2022-es energiaválság óta nem látott teljesítményt nyújtott az idei második negyedévben. A feldolgozással és kereskedelemmel foglalkozó Downstream szegmens eredménye jócskán meglepte az elemzőket – a bombateljesítmény elsősorban a rekord szintre ugró marzsoknak volt köszönhető, de a termékkihozatal normalizálódása és az orosz olaj újbóli érkezése is segített. Az Upstream is több éve nem látott eredményt szállított, összességében pedig története harmadik legerősebb negyedévét zárta a Mol: a legfontosabb eredménysoron 27 százalékkal, nettó profitban pedig közel 60 százalékkal múlta felül az elemzői várakozásokat. Megnéztük, miből jött össze a váratlanul nagy dobás, és mennyire fenntartható a kiugró teljesítmény.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×