A volt pénzügyminiszter kiemelte: a visszavásárlás tőkeemeléssel történt, mégpedig úgy, hogy a magyar állam meg nem térülő követeléseket - leginkább adó- és közteher-tartozásokat - apportált a Malévbe.

A meghallgatásának másik sarkalatos pontja a Malév által az orosz állami fejlesztési bank, a Vnyesekonombank (VEB) felé vállalt viszontgarancia ügye volt. Erről a kisebbségi tulajdonos magyar állam képviselője nem tudott, ezt a volt miniszter elmondása szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) fedezte fel, és tett feljelentést az ügyben.

A viszontgarancia aláírója az orosz tulajdonos, Borisz Abramovics volt, erről a meghallgatáson szintén megjelent Kamarás Miklós akkori MNV-vezérigazgató számolt be.

A bizottsági tagok az iránt is érdeklődtek, mennyire volt előre látható az, hogy az orosz vevő a vállalt feltételeket nem teljesíti. Erre Oszkó Péter úgy válaszolt, hogy előre nem látható későbbi események hiúsították meg a vállalások teljesítését.

A bizottság korábbi meghallgatásain többször elhangzott, hogy a vevő orosz és ázsiai utasokat kívánt Budapesten át Nyugat-Európába utaztatni, de ez a 2008-as válság miatt meghiúsult.

Bertha Szilvia (Jobbik) képviselő azt firtatta, hogy miután a visszavásárlás után a magyar állam 95 százalékos tulajdonosa lett a Malévnek, miért maradt vétójoga az olasz félnek. Oszkó Péter válasza szerint nem a tulajdoni hányad miatt, hanem azért, mert a cég 100 millió euróval tartozott neki.

Ertsey Katalin (LMP) az iránt érdeklődött, hogy Oszkó Péter miképpen került a Wizz Air igazgatóságába.

A volt miniszter bevezetőben jelezte: amikor 2010 elején úgy látszott, a visszavásárlásról nem lehet megállapodni az orosz féllel, akkor felkértek légitársaságokat arra, hogy szállítsák el az esetleg megszűnő Malév utasait. A felkértek között volt a Wizz Air is. Õt minisztersége megszűnte után egy évvel kereste meg a légitársaság, és ekkor elfogadta az igazgatósági tagságot. Akkor a Wizz Air bevételének 10 százaléka származott a magyar piacról, és Malév információt nem kértek tőle, mivel nála jobban ismerték a konkurenciát.

Kamarás Miklóst azért hívta meg a bizottság, mivel 2004 végéig ő volt az ÁPV vezérigazgatója, majd ezt követően fél évig a Budapest Airport (BA) igazgatósági elnöke, 2009 júliusától egy évig pedig az MNV vezérigazgatója. A privatizáció előzményét vázolva Kamarás Miklós elmondta, hogy 2003-ban készült egy reorganizációs terv a Malévnál, amit az állam elfogadott, és 2 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre a cégben. Az EIB és az MFB pedig 100 millió euró hitelt nyújtott a légitársaságnak. Megvásárlásra 2004-ben kétszer, 2005-ben egyszer hirdették meg a Malévot, és miután nem jött vevő, így került képbe Abramovics cége, az AirBridge.

A kormány 2009 nyarán hozott határozatot arról, hogy kezdjenek tárgyalásokat az orosz féllel. Akkortól a részvényesi jogokat a pénzügyminiszter gyakorolta - ismertette.

A bizottság meghívta Váradi Józsefet, a Wizz Air vezérigazgatóját, aki nem jelent meg a meghallgatáson. Réczicza István ügyvéd megjelent ugyan, de közölte, hogy az ügyvédi titoktartás miatt nem állhat a bizottság rendelkezésére.