Infostart.hu
eur:
364.44
usd:
331.11
bux:
146907.54
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Mégis növekedhet jövőre az EU-tisztviselők bére

Uniós intézményközi vita miatt jelentősen emelkedhet a uniós tisztviselők fizetése január elsejétől. Az EU-dolgozók munkakörülményeit szabályozó korábbi jogszabály szerint az év végén megszűnik az 5,5 százalékos uniós különadó, de az új jogszabály vitájának elhúzódása miatt azt nem fogja felváltani új adóteher. Időközben a Bizottság jelezte: tovább csökken az uniós fizetések vásárlóértéke.

Levélben kérte az intézményközi ügyekért felelős uniós biztos az Európai Parlament és az EU Tanács elnökét, hogy a két intézmény minél előbb fogadja el az uniós személyzeti reform tavaly decemberben bemutatott javaslatát. Maros Sefcovic felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabály elfogadásának további halogatása a Bizottság akarata (és a közhangulat) ellenére eredményezheti az uniós tisztviselők fizetésének növekedését.

A 2004-es személyzeti reform (így a mindmáig hatályban lévő rendelet) arról rendelkezik, hogy 2012. december 31-én szűnjön meg az 1973-as olajválság után bevezetett speciális különadó. A tisztviselők alapilletményére rakódó (most 5,5 százalékos) adóterhet viszont az Európai Bizottság szeretné megtartani, sőt, a szolidaritás jegyében 6 százalékra emelné az adó mértékét - írja a BruxInfo.

A testület a 2011 decemberében bemutatott jogszabályi tervezetben javaslatot is tett az adó megtartására, és emelésére. Az ezzel kapcsolatos első körös európai parlamenti álláspont már megszületett, a Tanács viszont egyelőre nem mozdult előre a témában. A képviselők és a tagállamok akadozó vitája viszont könnyen azt eredményezheti, hogy az év végén megszűnik a különadó, január elsején viszont nem lép hatályba az új szolidaritási adó, tehát óhatatlanul is emelkedni fog az uniós tisztviselők fizetése, aminek szakértők szerint komoly következménye lehet a közhangulat és a többéves költségvetésről szóló vita irányát figyelembe véve.

A BruxInfo birtokába került levél szerint Sefcovic azt írta, "még mindig elkerülhető lenne az akaraton kívüli fizetésemelés, ha a társjogalkotók hajlandók lennének tenni valamit ellene". Az EU-biztos azt is felajánlotta, hogy ha a Bizottság által 2011 decemberében javasolt teljes reformot egyelőre nem is fogadja el a Tanács, de legalább a hatályos jogszabálynak az idevonatkozó cikkelyét módosítsák annak érdekében, hogy ne szűnjön meg a szolidaritási adó.

Az uniós költségvetés egyik központi elemévé avanzsált a közelmúltban az EU-intézmények működtetésének költsége. A közvélekedés szerint a brüsszeli "vízfej", a túlzott bürokrácia és a túlfizetettnek vélt uniós tisztviselői réteg rengeteg pénzébe kerül az európai adófizetőknek, és ha már a költségvetési kiadások csökkentéséről van szó, sokak, főleg a nettó befizető országok szerint első körben kellene jelentősen megvágni az EU-intézmények kiadásait.

A teljes uniós költségvetés mindössze 1 százalékát kitevő adminisztratív költségek csökkentésének szimbolikus jelentősége lenne csak - ismerik el sokan, a méltányosság jegyében viszont mindez szükséges - mondja a tagállamok többsége. Az Európai Bizottság - amely 2011-ben maga is javaslatot tett az uniós kiadások karcsúsítására - viszont próbálja árnyalni a képet: a testület úgy látja, az uniós dolgozók koránt sincsenek túlfizetve, leginkább a többi tagállam köztisztviselőihez képest.

"Az uniós költségvetés 3 százalékát fordítja a közösség az EU-intézmények működtetésére, miközben Nagy-Britannia az állami kiadásainak 40, Dánia pedig a 20 százalékát fordítja a köztisztviselői fizetéseire" - mondta a BruxInfónak az intézményi ügyekért felelős bizottsági alelnök szóvivője. Anthony Gravili ugyancsak a különbség érzékeltetésére hozzátette, az uniós adminisztráció a párizsi fővárosi közigazgatás 40 százalékát teszi ki, és feleakkora, mint Birmingham város költségvetése.

További részletek a BruxInfo írásában.

Címlapról ajánljuk
Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Nagy ütést kaptak a tőzsdék, csúnya lett a zárás az USA-ban

Nagy ütést kaptak a tőzsdék, csúnya lett a zárás az USA-ban

Az Nvidia körüli botrány adott irányt múlt héten a tőzsdéken, és a rossz hangulat továbbra is kitart. Európában mérsékelt esést lehetett látni, az amerikai tőzsdéket pedig ismét az AI-részvények húzták lefelé a hétfői kereskedésben. A magyar tőzsde a napon belüli kilengések ellenére pluszban zárt, a blue chipek közül a Telekom és a Richter árfolyama is új történelmi csúcsra ment ma. Itthon az MNB holnapi kamatdöntése lesz a hét első felében a legizgalmasabb, külföldön pedig továbbra is az AI-részvényeken lesz a világ szeme, jön az Nvidia gyorsjelentése és az Anthropic IPO-ja is teszteli a piacokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×