Az EU luxembourgi székhelyű igazságszolgáltatási intézménye pénteken jelentette be: az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása keretében az Európai Unió Bírósága elé került a 2010-ben bevezetett távközlési különadó ügye.

Az NGM az MTI kérdésére kifejtette: a távközlési szektort is terhelő ágazati különadó kapcsán a Európai Bizottság nem új eljárást indított az Európai Bíróság előtt, hanem egy már megindított kötelezettségszegési eljárást folytatott tovább, amikor a bizottság előtti eljárási szakaszt - a magyar álláspont elfogadása nélkül - lezárta, és keresetet nyújtott be Magyarország ellen.

A bizottság álláspontja szerint azzal, hogy az ágazati különadó kifejezetten a távközlési társaságokra vonatkozik, sérti az EU engedélyezési irányelv azon előírását, amely szerint a távközlési szektort csak olyan díj terheli, amely a költségekkel arányban áll. Tekintettel arra, hogy Magyarország ezt a bizottsági álláspontot nem osztotta, és a szabályozást hatályában fenntartotta, a bizottság a kötelezettségszegési eljárást azzal a megállapítással zárta, hogy a magyar szabályozás uniós jogot sért, és deklarálta, hogy erre hivatkozással az Európai Bíróság előtt Magyarország ellen eljárást fog indítani - foglalta össze a történéseket az NGM.

A tárca szerint a magyar álláspont jól védhető, ugyanis az ágazati különadó - nemcsak elnevezésében, hanem tartalmában is - nem díj, hanem adó.

Amennyiben az EU Bíróság elmarasztaló ítéletet hoz, úgy ez mintegy 160 milliárd adó-visszatérítés kötelezettségével járhat. Tekintettel arra, hogy a bírósági eljárás csak a kereset kézbesítésével kezdődik, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy az EU Bíróság eljárása akár évekig is elhúzódhat, így egy esetleges elmarasztaló döntés sem lehet hatással az idei költségvetésre - írta az NGM.