A Nielsen tájékoztatása szerint a teljes vendéglátó-ipari hálózat 27 százalékát teszik ki az étkezőhelyek - az éttermek, vendéglők, kávéházak és cukrászdák -, amelyek száma 9191, nyolcvannal kevesebb a tavalyinál.

A sörözők, borozók és pubok száma szintén csökkent, a 4745 italozóhely 280-nal kevesebb az előző évinél.

A szálláshelyeken található presszók, éttermek és bárok száma 2373, itt a legkisebb a csökkenés mértéke az utóbbi öt évben.

A szabadidős és szórakozóhelyek közé a diszkók, biliárdtermek, night clubok, kaszinók, sportlétesítmények tartoznak, ebben a kategóriában összesen 1645 üzletet tartanak nyilván az országban, ami szintén kevesebb a tavalyi 1738-nál.

Nőtt viszont a kocsmák, büfék, talponállók és munkahelyi büfék száma, a tavalyi 16 ezer 320-ról 16 ezer 439-re. Az italok teljes vendéglátós forgalmából általában 40 százaléknál több jut ezekre a helyekre - közölte a Nielsen.

A szokásos évi felmérést a Nielsen idén kiegészítette azzal, hogy munkatársai személyesen keresték meg a vendéglátóhelyeket a tízezer lakosúnál nagyobb városokban. Az összesítés szerint e településeken is 1 százalékkal csökkent a vendéglátóhelyek száma, 20 ezer 221 üzletet tartanak nyilván. Ebben a körben viszont három üzlettípus is bővült, a büfék és kocsmák mellett nőtt az éttermek és a szórakozóhelyek száma is.

Az ország lakosságának 28 százaléka Budapesten és Pest megyében él, a vendéglátóhelyeknek viszont csak a 27 százaléka található itt. A nyugati megyékben felülreprezentált a hálózat, mivel az üzletek 33 százaléka jut a népesség 31 százalékára. A keleti megyékben a lakosság részaránya 41 százalékos, és a vendéglátóhelyek 40 százaléka jut az országrészre - közölte a Nielsen.