A 2013. évre javasolt adóváltozások fókuszában egyebek mellett a szuperbruttó kivezetése, a gyermekvállalás ösztönzése, az egységes adórendszer kialakítása, az illetékkulcs-rendszer átalakítása, a befektetések ösztönzése és az adómorál erősítése, illetve az adóbeszedés hatékonyságának növelése áll.

Az indoklás szerint a kormány által javasolt változtatások egy része a vállalkozói környezet javítása érdekében, más része a lakossági adminisztrációs terhek csökkentése érdekében, további része az adómorál javítása érdekében vált szükségessé.

Ez változik

Egységesen 16 százalék lesz a személyi jövedelemadó 2013-tól, miután kivezetik a szuperbruttósítást és ezzel megszűnik az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés. A tárca hangsúlyozza, hogy a szuperbruttósítás kivezetése jelentősen leegyszerűsíti az adóalap és az adóelőleg megállapítását, ezzel pedig ténylegesen megvalósul az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer, amely a kormány álláspontja szerint arányos, teljesítményösztönző és családbarát.

A kormány javaslata szerint 2013-tól a munkáltató abban az esetben is biztosíthat utalvány formájában munkahelyi étkeztetést, ha a munkahelyi étkezőhely külsős személyek számára is nyitva áll. Ezáltal az étkezőhellyel rendelkező munkáltató további 12 500 forinttal támogathatja munkavállalói étkezését kedvezményesen, havonta.

Adómentes lenne a kockázati biztosítás - vagyis az olyan élet-, baleset- és betegségbiztosítás, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs - munkáltató által fizetett díja, de a megtakarítási típusú biztosításoknál a biztosítás munkáltató által fizetett díja a díjfizetés időpontjában adókötelessé válik.

A javaslat kezdeményezi azt is, hogy a munkáltató által a magánszemély javára megtakarítási jelleggel kötött életbiztosítások díja ne a magánszemély jövedelmeként adózzon, hanem azután a munkáltató teljesítse az adókötelezettséget.

2013-tól a javaslat szerint a magán-nyugdíjpénztári tagok is köthetnek megállapodást a nyugdíjbiztosítóval szolgálati idő szerzése érdekében, a pénztártagsággal nem rendelkezőkkel azonos módon.

Emelkedne az egészségügyi szolgáltatási járulék összege, vagyis a nem biztosítottak - például a nagykorú eltartottak - által fizetendő járulék az infláció mértékével, havi 6390 forintról 6660 forintra nő - áll a javaslatban.

Változna a társasági adó is annak érdekében, hogy a könnyebb legyen a vállalkozások adózása. Bővítenék például a bejelentett immateriális jószágok - például szabadalom, üzleti titok, védjegy - fogalmát, és ezek értékesítésének nyeresége adómentességet élvezne. A javaslat szerint ha a külföldi állam az adóalap összegétől függően több társasági adónak megfelelő adómértéket alkalmaz, akkor a legkisebb mértéknek kell elérnie a 10 százalékot.

Az adózónak emellett be kellene jelentenie az adópolitikáért felelős miniszternek a fejlesztési adókedvezmény igénybevételét megalapozó beruházás befejezésének időpontját, de ez nem jelentene plusz adminisztrációs terhet az érintetteknek. A javaslat szerint a nyilvántartott előadó-művészeti szervezetek támogatói, a támogatott előadó-művészeti szervezet jegybevételének 80 százalékáig társasági adókedvezményt vehetnének igénybe, és tartalmazza a javaslat azt is, hogy a korábban kötött tartós adományozási szerződés is csökkentené az adóalapot.

A kormány a javaslattal megteremtené a jogszabályi hátterét egy, a Magyar Államkincstár által üzemeltetett, országos, helyi adózatási információkat tartalmazó adatbázisnak. A 2013. január 1-jétől működő havonta frissülő adatbázis valamennyi önkormányzat vonatkozásában tartalmazná a településen működtetett helyi adónemekre vonatkozó, az adóalanyok számára fontos adózási információkat, és naprakészen tartalmazná az egyes adóhatóságok elérhetőségi információit is. A javaslat szerint a kincstári adatbázis adatokkal történő feltöltése az önkormányzati adóhatóságok kötelezettsége.

Az adózók tájékoztatása hatékonyságának javítását célozza az a javaslat is, amely előírja az önkormányzatok számára, hogy a kincstár felé történő adatszolgáltatással egyidejűleg saját honlapjukon közzé kell tenniük valamennyi egységes szerkezetbe foglalt helyi adórendeletet, bevallási nyomtatványt és elérhetőségi információt.

A külföldön, hosszú távra bérelt autó áfáját Magyarországon kell megfizetni, a mezőgazdasági termelők saját gazdaságukban előállított tiszta növényi olajat a munkagépeikben felhasználhatják, a bérszeszfőzdék jövedéki biztosítéka 200 ezer forintra csökken, a borászatok pedig évi 10 ezer liter palackos erjesztésű pezsgőt állíthatnak elő és értékesíthetnek a nemzetgazdasági tárca pénteken benyújtott adómódosító csomagja szerint.

Aki Szlovákiában bérel hosszú távra autót, de a lakóhelye Magyarországon van, annak a bérleti díj után az áfát a magyar adókulcs szerint kell megfizetnie - ezzel a példával illusztrálja az áfa-fizetés helyének a módosítását a javaslat.

Az elektronikus számla formátumát a jövő évtől az adózó határozza meg - a tartalmát továbbra is a törvény írja elő. Így a számla lehet akár egy e-mail, pdf formátumú melléklete is. A hitelességet, és a megőrzést azonban minden formátumban biztosítani kell.

Szintén új az áfa-törvényben az a javaslat, hogy az üzletrész átruházása után nem kell forgalmi adót fizetni. A vevőre az áfa-fizetés - időlegesen - nagy terhet ró, viszont az adóhatóságtól visszakapja. Ezért egyszerűbb, ha meg sem kell fizetnie azt.

A jövedéki adónál fokozatosan elektronikus útra teszi a javaslat a visszaigénylést. A mezőgazdasági felhasználású gázolaj adóját 2014-től már csak így lehet visszaigényelni. Ennek mértéke jelenleg az árban megfizetett jövedéki adó 82 százaléka. Amennyiben maga a termelő állít elő tiszta növényi olajat, úgy a gázolaj jövedéki adója 18 százalékának megfizetése után, a saját munkagépeiben felhasználhatja.

A fuvarozók jelenleg a gázolaj jövedéki adójából visszaigényelhető részt negyedévente, illetve évente kapják vissza. A jövőben a visszaigénylés havi lesz, ezzel javul a fuvarozók likviditása.

A szeszfőzdék közül a bérfőzdék - ezek a tipikus vidéki szeszfőzdék - jövedéki biztosítéka 500 ezerről 200 ezer forintra csökken.

A borászatok jogot kapnak arra, hogy évi 10 ezer liter palackos erjesztésű pezsgőt állítsanak elő, és azt kereskedelmi forgalomban értékesítsék.

A sérült, vagy levált zárjegyet a vámhatóság 30 napon belül újra cseréli, amennyiben a kereskedő azt kéri.

Az egyéb bor után sem kell jövedéki adót fizetni, ez a kedvezmény jelenleg csak a szőlőborra vonatkozik.

A harmadik országba - az EU-n kívülre - tartó repülőgépeken árusítható jövedéki adómentes alkohol és dohányárú. Ezek tárolására utasellátó adóraktár létesítését javasolja a módosítát.