A 25 oldalas dokumentum szerint a válság után a növekedés súlypontja nyugatról keletre helyeződik át, ami esélyt nyújt a térségnek, ezért szorosabb gazdasági integráció és együttműködés szükséges. A nemzetgazdasági tárca anyaga azt vetíti előre, hogy 2020-ra a Kárpát-medencei gazdasági tér integrációja eléri a nyugat-európait.

A dokumentum szerint a Magyarországgal szomszédos országok - kivéve Ausztriát és Ukrajna Kárpátokon túli területeit - közel azonos fejlettségi szintén vannak és hasonló problémákkal küzdenek. A Wekerle-terv 2020-ra azzal számol, hogy a térség országai a nyugat-európai országok gazdasági szintjét elérik.

A terv fő stratégiai célként a kis- és közepes vállalkozások megerősítését tűzte ki, ami a munkahelyteremtés és az exportteljesítmény fokozását jelenti majd. Azaz képessé kell tenni ezeket a cégeket a külpiacokon való megjelenésre és helytállásra. Ennek érdekében két támogató cél határoztak meg, melyek minden területen megkönnyítik a vállalkozások közötti, határokon átívelő kapcsolatépítést: ilyen a térségi infrastruktúra összehangolása, valamint az egységes munkaerőpiac megteremtése.

A tervezet öt ágazatot jelöl meg lehetséges kitörési pontként: a jármű- és gépipart, az élelmiszer-gazdaságot, a turizmust és egészségipart, a zöldgazdaságot, valamint a kreatív ipart és infokommunikációt.

Csiki Gergely, a Portfolio.hu elemzője azt mondta: a dokumentum legkevésbé kifejtett része éppen az, hogy a célt milyen eszközökkel kívánja elérni a kormány.

A dokumentum megemlíti, hogy létre kellene hozni egy Kelet-közép-európai Növekedéskutató Intézetet, valamint egy Kelet-közép-európai Közlekedéstudományi Intézetet.