Cséfalvay Zoltán közölte, hogy az elmúlt két évben 100 milliárd forintnyi kötelezettségvállalást görgettek maguk előtt: azokat a kutatás-fejlesztési pályázati pénzeket fizették ki, amelyeket még az előző kormány ítélt oda.

Az új pályázatok prioritásként kezelik az egyetemek és vállalatok együttműködését, és nagyobb támogatást kívánnak nyújtani a kutatás-fejlesztésbe bekapcsolódó kis- és közepes vállalkozásoknak is - fűzte hozzá.

Vizi E. Szilveszter akadémikus, a kerekasztal-beszélgetés résztvevőjeként úgy fogalmazott: napjainkban Magyarországon sokkal jelentősebb a kutatás-fejlesztés, mint ahogy arról a médiumok beszámolnak, és versenyképesség tekintetében is jobban állunk mint egy-két évvel ezelőtt.

Jelentős K+F tevékenységet folytat például a Nokia, de van saját kutatórészlege az Audinak és a Mercedesnek is, és jelentős kutatási tevékenység zajlik a gyógyszeriparban is, amely elsősorban a Richterhez köthető - sorolta.

Az MTA volt elnöke szerint jelentős előrelépés, hogy ma már a GDP 1,2 százalékát fordíthatják kutatásra és fejlesztésre, míg ez az arány a Horn-kormány idején mindössze 0,64 százalék volt.

Továbbra is probléma, hogy a K+F finanszírozásában még mindig kevés az ipar részesedése, pedig ennek szerinte legalább 60-70 százaléknak kellene lennie.

Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem rektora elmondta: a jelenlegi pályázati rendszerben még mindig fel lehet használni úgy pénzeket, hogy úgy tűnjön, mintha az a kutatás-fejlesztést szolgálja, viszont versenyképes termék előállításához nem járul hozzá.