Infostart.hu
eur:
372.9
usd:
339.5
bux:
143065.66
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

A GDP 2,4 százaléka lehet az államháztartási hiány

A szabadon felhasználható tartalékok törlésével az államháztartási hiány (ESA) a GDP 2,4 százalékát érheti el a jegybank előrejelzése szerint - hangzott el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtöki tájékoztatóján, amelyen a 2013. évi költségvetési tervezetről készült elemzést ismertették.

Az MNB elemzése szerint a hiány várhatóan eléri a bruttó hazai termék (GDP) 2,8 százalékát, amely azonban az elkülönített szabad tartalékok maradéktalan törlése esetén a GDP 2,4 százalékára mérséklődhet - jelezte a vezető elemző. A jövő évi költségvetési javaslat 2,2 százalékos hiánycéllal készült, az elkülönített szabad tartalékok összege 100 milliárd forint.

Baksay Gergely elmondta: az elemzésben az MNB nem vette figyelembe a törvényjavaslat után bejelentett 300 milliárd forintos adó- és járulékteher-csökkentő programot. A 2013-as költségvetésben ugyanakkor az MNB stábja nem lát olyan tartalékokat, amelyek a többletkiadások fedezetét jelenthetik.

Mivel Simor András, a jegybank elnöke tagja a Költségvetési Tanácsnak (KT), az elemzés a KT számára készült.

A költségvetési javaslathoz képest magasabb hiányt jelentős részben a makrogazdasági pályák különbözősége, illetve a kormányzati intézkedések eltérően becsült hatása magyarázza — mutatott rá Baksay Gergely.

A kormány jövőre 1,6 százalékos GDP növekedéssel tervezett, az MNB előrejelzése 0,8 százalék. A háztartások fogyasztási kiadása a költségvetési tervezetben 0,3 százalékkal nő, az MNB 0,5 százalékos csökkenéssel számol.

Az eltérés egyik oka, hogy az MNB a főbb adónemekből 0,6 százalékkal alacsonyabb bevételre számít. Erre egyik példa az elektronikus útdíj, amely a kormány szerint 75 milliárd forintot jelenthet, míg az MNB szerint a bevétel 32 milliárd lesz - magyarázta a vezető elemző.

A másik, jelentős kockázatot hordozó tétel a tranzakciós illeték, amelyből a kormány 283 milliárd forint bevételt tervezett. Ebből az MNB számítása szerint a magánszektortól 90 milliárd forint reálisan befolyhat, ugyanakkor a további 200 milliárd hiánycsökkentő hatása a vártnál alacsonyabb és átmeneti lehet - közölte Baksay Gergely.

Az MNB-re kivetett 100 milliárd forintos tranzakciós illetéket a jegybank nem képes áthárítani a piaci szereplőkre - ismételte meg a vezető elemző az MNB elnökének hétfőn ismertetett véleményét. Hozzátetette azt is, hogy a 2013-ban befizetendő 100 milliárd forint csak átmenetileg csökkenti a hiányt, hiszen ezt az összeget 2014-ben a költségvetésnek meg kell térítenie az MNB-nek.

A Magyar Államkincstárra (MÁK) kivetett 100 milliárd forintos illetékről Baksay Gergely azt hangsúlyozta, hogy a kincstárnál keletkezet veszteség az államháztartási hiány része.

Az illeték egy hányadát a MÁK várhatóan áthárítja, ami az államháztartási szereplők kiadásait növeli - fűzte hozzá.

Az MNB elemzése szerint a GDP-arányos államadósság - a jövő évi költségvetési törvény elfogadásához igazodva - a 2012. évi 78,4 százalékról 2013-ban 78,1 százalékra csökken. A kormány prognózisa ugyanakkor 2012-re 78,0 százalék, 2013-ra 76,8 százalék.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Hajnalban az ukrán drónok ismét támadást indítottak a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő híd ellen, ezúttal valószínűleg a vasúti szekciót támadták. Az orosz elit rég nem látott mértékben van kiakadva a NATO-ra: a francia kiképzőtisztek után most Hollandiát is elkezdték "hadviselő félként" emlegetni, mivel az ukránok hídromboló rakétája onnan származott. A fronton kevés érdemi mozgásról van hír, az orosz katonák nagyon lassan, de közelednek Zaporizzsja városa felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×