A szakmunkás, a gépkezelői és a mérnöki állásokra találnak legnehezebben munkaerőt a cégek - derült ki a Manpower munkaerő-piaci szolgáltató éves felméréséből, amelyet 41 országban végeztek el. Magyarországon 750 cég vett részt a kutatásban.

Magyarországon - a globális átlaggal megegyezően - a megkérdezettek több mint harmada, 34 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nehezen talál megfelelő munkaerőt. Tavaly ez az arány csak 23 százalék volt.

A szakmunkási, a gépkezelői, a mérnöki, és az értékesítői állások mellett a cégek nehezen találnak vendéglátóipari személyzetet, sofőröket, könyvelőket, pénzügyi munkatársakat, informatikusokat, adminisztratív, irodai és személyi asszisztenseket, illetve csoportvezetőket.

A magyar munkaadók 52 százaléka szerint a szakemberhiánynak semmiféle hatása nincs a cég működésére, és csupán 23 százalék véli úgy, hogy a megfelelő munkaerő hiánya nagy gondot okoz.

A nemzetközi összesítés szerint a munkaadók 56 százaléka szerint egyáltalán nincs, vagy csak alacsony hatással van egy cég működésére, ha az üres álláshelyet nem sikerül rövid időn belül betölteni. Ez a hatás a megkérdezettek 31 százaléka szerint alacsony, míg egynegyedük úgy véli, hogy a szakemberhiány egyáltalán nincs hatással a cég működésére.

Kezdenek hozzászokni a hiányhoz

A tavalyi felmérésben ugyanakkor a munkaadók az ugyanilyen mértékű szakemberhiányt még jóval nagyobb problémának látták - hangsúlyozza a Manpower a közleményben.

Idézik Kiss Juditot, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatóját, aki úgy látja: a munkaadók világszerte kezdenek hozzászokni a szakemberhiányhoz, amely a globális recesszió elmúltával a jövőben egyre súlyosabbá válik. "Ez a kényelmes, beletörődő álláspont azonban komoly veszélyt jelent, hiszen a cégek fejlődésének - és általában a gazdasági növekedésnek - a kulcsa a jól képzett munkaerő" - hangsúlyozza a szakember.

A legnagyobb problémának azt tartják a munkaadók, hogy az álláskeresőknek szakmai vagy technikai képességei hiányosak, illetve holtversenyben első, hogy egyáltalán nincsenek pályázók. A problémák rangsorát Magyarországon a gyakorlat hiánya vezeti, második a szakmai vagy technikai képességek hiánya, a harmadik pedig az, hogy a jelentkezők magasabb fizetést szeretnének, mint amennyit a munkaadó ajánlani tud.

Arra a kérdésre, hogy milyen stratégiát dolgoztak ki arra, hogy megoldják a nehézségeket, amelyeket a munkaerő felvétel okoz, a legtöbben (25 százalék) azt válaszolták, hogy olyan jelentkezőt választanak, akinek ugyan hiányoznak bizonyos szakmai készségei, de képes elsajátítani azokat. Ez a magyar munkaadóknál is népszerű megoldás (32 százalék), de megelőzi (38 százalék) a már meglévő munkatársak képzése.

A felmérés szerint egyébként Japánban van a legnagyobb hiány szakemberekből, itt a munkaadók 81 százaléka küzd nehézségekkel, amikor alkalmazottat keres. A lista élén van még Brazília, mindössze 10 százalékponttal lemaradva Japán mögött. Európában Bulgária jelentette a legnagyobb szakemberhiányt: a cégek 51 százaléka nehezen talál megfelelő munkaerőt, de a német munkaadóknak is az átlagosnál nagyobb nehézségeket okoz a munkaerő felvétel.

Míg tavaly a lengyel munkaadók jelentették a legkisebb szakemberhiányt - mindössze négy százalékuk nyilatkozott problémákról, idén viszont már 37 százalékuk szembesült a jól képzett munkaerő hiányával. 2012-ben az ír munkaadók számoltak be a legkényelmesebb helyzetről: ott csupán 2 százaléknak jelent gondot a megfelelő munkatárs megtalálása.

A nemzetközi összesítés szerint az öt legnehezebben betölthető munkakör a szakmunkás, a mérnök, az értékesítő, a technikus és az informatikus pozíció.