Az MNB-alapkamat 2011. január-november között 6 százalék volt, majd novemberben és decemberben, két 0,5 százalékpontos lépéssel, 7 százalékra emelte a monetáris tanács.

A keddi kamattartás indoklásában a testület kiemeli, hogy az elmúlt hónapokban javult az ország kockázati megítélése, ugyanakkor a pénzpiacok elmúlt időszakban megfigyelt jelentős ingadozása továbbra is óvatos monetáris politikát indokol.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa szerint a magyar gazdaság érdemi növekedése 2013-ban indulhat meg, a kibocsátás az idén és jövőre is elmarad potenciális szintjétől. Az áfát és a jövedéki adót érintő intézkedések, valamint az elmúlt félévben bekövetkezett árfolyamgyengülés érdemben növelik a fogyasztóiár-indexet. Az indirektadó-emelések hatásának kifutása után az alacsony belső kereslet következtében kialakult visszafogott inflációs dinamika érvényesülhet a fogyasztói árakban.

A fogyasztói árak januárban a vártnál erőteljesebben növekedtek, részben a számottevően emelkedő üzemanyagárak, részben az inflációs alapfolyamatok hatása miatt. A beérkező adat megítélését az indirektadó-változások miatt a szokásosnál nagyobb bizonytalanság övezi, ami a következő hónapokban az új adatok megismerésével mérséklődhet. A Monetáris Tanács a fogyasztóiár-index mellett különös figyelemmel kíséri az adószűrt maginfláció alakulását is, ami januárban szintén emelkedett.

A globális növekedés lassulása, valamint az euroövezet adósságválsága kedvezőtlen konjunktúrát vetítenek előre Magyarország külső piacain, ami rontja a magyar gazdaság növekedési kilátásait is.

A testület szerint egyelőre nehezen ítélhető meg, hogy a negyedik negyedéves előzetes GDP vártnál kedvezőbb alakulása mennyiben tekinthető tartós tendenciának. Míg az export alakulása az év végén is segítette a növekedést, a belső keresleti tételek a negyedik negyedévben is visszafogottan alakulhattak - jegyzik meg.

Előretekintve a bizonytalan nemzetközi és hazai gazdasági környezet és a hitelfeltételek szigorodása visszafogják a beruházási aktivitást, a bizonytalan jövedelemkilátások és a szigorú költségvetési politika miatt alacsony fogyasztás várható. A költségvetési hiány tartását célzó kormányzati intézkedések ugyanakkor szükségesek Magyarország kockázati megítélésének javulásához.

Az elmúlt hónapban javult Magyarország kockázati megítélése, ami a forint árfolyamának erősödésében és a kockázati mutatók csökkenésében is tükröződött. A javulás mögött a kedvező globális folyamatok álltak, emellett az ország-specifikus, a nemzetközi szervezetekkel történő megállapodással összefüggő várakozások is kedvező irányba hatottak. A kockázati megítélés alakulását nagymértékű volatilitás jellemezte az elmúlt hónapokban, ezért a Monetáris Tanács továbbra is fontosnak tartja, hogy a kormány és az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap között minél előbb megegyezés szülessen a finanszírozási kockázatok csökkentése érdekében - emeli ki a tanács közleménye.

A monetáris politika a gazdasági környezet kiszámíthatóságának fenntartásával, az árstabilitás biztosításával és a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzésével tud hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez. A pénzpiacok elmúlt időszakban megfigyelt jelentős ingadozása továbbra is óvatos monetáris politikát indokol.

A monetáris tanács döntését követően a forint árfolyama gyakorlatilag nem változott.

Az euró jegyzése a kamatdöntést követően öt perccel is az előzőleg tartott 289,80 forint körül állt. Délelőtt tíz órakor még 290,36 forinton állt az euró, szemben a hétfő délutáni 292,02 forinttal.

A svájci frank jegyzése 240,50 forint, a dolláré 215,40 forint, a japán jen jegyzése pedig 2,6740 forint környékén stagnál.

Kedden délelőtt tíz órakor a svájci frankot 241,03 forinton jegyezték a hétfő délutáni 242,46 forinttal szemben. A dollár délelőtt 215,98 forinton állt az előző délutáni 218,24 után, a japán jen pedig 2,6771 forinton a hétfő délutáni 2,7147 forinttal szemben.

Simor: a monetáris tanács többsége a tartás mellett szavazott

A monetáris tanács túlnyomó többséggel döntött a jegybanki alapkamat tartása mellett, két javaslatot tárgyaltak, a tartást és egy 25 bázispontos csökkenést - mondta Simor András jegybankelnök kedden sajtótájékoztatón, a keddi kamatdöntő ülést követően.

Simor András elmondta: a januári kamatdöntés óta érezhetően optimistább a befektetői hangulat, Magyarország kockázati megítélése javult.

Hozzátette: a kormány többször és hangsúlyozottan kommunikálta, hogy mielőbbi megegyezésre törekszik a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval, ennek hatása érzékelhető volt az elmúlt hónapokban Magyarország kockázati megítélése vonatkozásában. Tartós javuláshoz azonban a megállapodás megkötésére van szükség - mondta.