Az igazgatóság elnöke keddi sajtótájékoztatóján a minősítést olyan védernyőnek nevezte, amely alatt a társaság működni tud, szállítani tudja az utasokat menetrend szerint, és mint mondta, reméli, hogy ez így is marad. Hozzátette, hogy ilyen csődvédelem alatt álló légitársaságra máshol is van példa.

"Repülünk, és remélem, holnap is repülünk" - fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha mégis elfogy a pénz, elmondta: ha mégis elfogyna a pénz, az utasok többszörösen biztosítva vannak, visszakaphatják a pénzüket a IATA-tól, a biztosítóktól és a Malév letétjeiből.

A Malév igazgatóságának elnöke elismerte, hogy állami forrásra nem számíthat a légitársaság, de egyéni befektetőre igen. Hozzátette, hogy a potenciális befektetőkkel folynak a tárgyalások.

Ebben a formában nem működhet tovább a cég, de addig igen, amíg egy új, nemzeti légitársaság megalakul - mondta. Megerősítette, hogy péntekre a menedzsmentnek likviditási tervet kell összeállítania.

Elmondta: a kormány keddi ülésén is téma a légitársaság jövője.

A Malév adóssága 60 milliárd forint, de ez eddig is kezelhető volt az elnök szerint. A jelenlegi helyzetben azonban a partnerek bizalma csökkenhet, és ha előre kérik a pénzt, a társaságnak több likviditással kellene rendelkeznie, mint normális esetben.

Berényi János megerősítette, hogy az eddigi eredmények biztatóak, a cégnek több mint 757 ezer foglalása van és a foglaltsági mutatók is jól alakulnak.

Az elnök szólt arról is, hogy a korábbi állami döntések rendkívül nehéz helyzetbe hozták a légitársaságot.

Az elszámoltatási kormánybiztos hivatala a közelmúltban elkészítette a Malév privatizációjával és visszaállamosításával kapcsolatos vizsgálat összefoglaló jelentését. Ez alapján Budai Gyula január elején öt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Központi Nyomozó Főügyészségen a légitársaság privatizációja, viszontgarancia-szerződése, a Malév Vagyonkezelő Kft. ügye, a Malév visszaállamosítása és a Malév Ground Holding Zrt. catering szerződése miatt.

A jelentést bemutató tájékoztatón Budai Gyula azt mondta, szerinte a légitársaság jelenlegi tulajdonosi szerkezete mellett - 95 százalék az államé, 5 százalék pedig egy orosz banké - nem lesz olyan befektető, amely megvásárolná a Malévot, mégpedig a kisebbségi tulajdonos miatt.