A magyar EU-elnökség alatt több tanácsülést is elnöklő nemzeti fejlesztési miniszter emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió legnagyobb politikai költségvetési tétele a 2007-2013 évi tervezési időszakban, a kohéziós alapok felhasználása, amely az összeurópai költségvetés 35 százalékát teszi ki.

Fellegi Tamás kifejtette: éles kérdésként jelent meg, hogy az Európai Unió változtasson-e a kohéziós politikájában a pénzügyi alap felhasználásának feltételrendszerén, annak logikáján. Kell-e a pénz felhasználási rendszerében olyan további szakmai számon kérhetőséget bevezetni, amelynek konkrét pénzügyi következményei lehetnek, például forrásmegvonás, visszafizetetés.

Fellegi Tamás rámutatott arra, hogy az egyik fő kérdés, kell-e olyan új rendszert kialakítani a kohéziós források felhasználásában, amelyben a kulcskérdés nem a pénzelköltés szabályossága vagy szabálytalansága, hanem a fejlesztési stratégiához való viszony.

A nemzeti fejlesztési miniszter úgy értékelte, hogy az eddigi kohéziós forrás felhasználási logikára változtatási kényszerként hatott a 2008-as válság, amely rávilágított arra, hogy a kohéziós politikában szorosabb ellenőrzés alá kell vonni a pénz kihelyezést nemcsak jogi felhasználás, hanem gazdasági értelemben is.

A kohéziós politika alakításában új szempontként jelent meg az is, hogy az Európai Unió 2010-ben útjára bocsátotta az EU-2020 stratégiát, amely összhangot próbál teremteni a szolidaritási hagyomány és a versenyképesség között. A 2008-as válság új dimenzióba helyezte a fejlettséget is, az átlagnál fejlettebb régiók is bejelentkeztek a kohéziós alapokhoz a versenyképességük megtartása érdekében - jegyezte meg Fellegi Tamás.

Az elnökség kulisszatitkairól szóló beszélgetésen Fellegi Tamás elmondta, számos olyan kérdés is volt, amely a 27 tagállam szintjén nagyon megosztó volt, például éles választó vonalat jelentett a klíma- és az energiapolitika területén, hogy legyenek-e kötelező előírások a tagállamoknak a különböző indikátorok teljesítésére.

Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője kiemelte, hogy jó kooperáció valósult meg a bizottság és a magyar EU-elnökség között. Többi között a jó együttműködésnek köszönhető, hogy a bizottság több területen is javaslatot tudott tenni, például az alacsony széndioxid kibocsátási ütemtervre, nyilvánosságra hozta a 2050-ig szóló közlekedési fehérkönyvet, és az energiahatékonysági tervet, illetve megszületett az egységes energiapolitika.