Fellegi Tamás szerint nemcsak politikailag, hanem pénzügyileg, nemzetgazdaságilag is pozitív hatása lesz a vételnek már középtávon is, mert szinergiákat teremthet más, az állam tulajdonában lévő vállalatokkal, mint például a Magyar Villamos Művek Csoporttal. A miniszter rámutatott: energiapolitikai, vagyongazdálkodási lépés is történt a vétellel, ami a szakértők szerint már középtávon megtérülő befektetés.

Fellegi Tamás jelezte: egy lényeges lépcsőfok még hátravan a szerződés érvénybe lépéséhez. A szerződést már aláírták, de hogy tényleges kötelezettséggé váljon, s az állam ki is tudja fizetni a vételárat, még két parlamenti jóváhagyás kell. A miniszter elmondta: az állam a hatályos jogszabályok és a Mol alapszabályának megfelelően gyakorolja majd tulajdonosi jogait, s nem keveri össze a szabályozói és a tulajdonosi szerepét. Kérdésre válaszolva közölte: a vétel nem befolyásolja a magyar piacon az energiaárakat, így az üzemanyagárakat sem.

A miniszter kifejtette, az ország hasznára válik az adás-vétel, s a kormány minden, például pénzügyi, energetikai és vagyongazdálkodási értelemben is jó üzletet kötött. A vétel hozzájárul az ország jólétéhez és versenyképességének növekedéséhez.

Fellegi Tamás az orosz Surgutneftegas Molban lévő 21,2 százaléknyi tulajdoni hányadának 1,88 milliárd eurós állami megvásárlásról elmondta, nehéz helyzetben van a magyar állam a vagyongazdálkodás és az energiapolitika területén. Egyike ugyanis azon nagyon kevés uniós tagországnak, amelyikben az államnak sem a kitermelésben, sem az energiakereskedelemben, sem az infrastruktúrában nincs jelentős szerepe. Ezt az elmúlt évek privatizációs gyakorlata eredményezte - tette hozzá. Megjegyezte, mindezek alól csupán a villamos energia kivétel.

Fellegi Tamás úgy vélekedett, hogy a tartós lélektani hatású 2009-es orosz-ukrán gázvita, illetve az arab-öböli és az észak-afrikai események alapvetően változtatták meg azt, hogyan kell egy államnak a hosszú távú energetikai szerződésekhez és az ellátásbiztonsághoz viszonyulnia. A Mol-tulajdonszerzésről a miniszter elmondta, radikális elmozdulást hoz az energiafüggetlenség irányába, s lehetővé teszi a gazdaságossági, hatékonysági szempontok bevitelét az energetikába.

Ezzel lépéssel erősebbé válik Magyarország, növelheti általa a versenyképességét, a gazdasági erejét, a régiós szerepét, s gazdaságdiplomáciai súlyát is. Hangsúlyozta, a kormánynak kezdetektől fogva az volt a szándéka, hogy újjáélessze a nemzeti ipart, s ezen belül az energiaiparnak kiemelt szerepe legyen.

Az aláírást történelmi lépésnek nevezve közölte, a kormány lezártnak tekinti a privatizációt. A cél az, hogy gyarapodjon az állami vagyon, felelős állami gazdálkodás alakuljon ki, s a befektetett pénz pénzügyileg, gazdaságilag és külpolitikailag is térüljön meg.

Tájékoztatása szerint a kormány hamarosan a parlament elé viszi az adás-vételt, s ha pozitív döntés születik, akkor ténylegessé válik. Ha nem, akkor nem lesz tranzakció - mondta.

A miniszter beszélt arról is, hogy a vétel nem növeli az államadósságot, nem befolyásolja a hiányt, s nincs szükség újabb hitelfelvételre sem a tranzakció miatt.

Lehívott IMF-hitelt használnak fel a kifizetésre, s nincs olyan szabály, vagy megállapodás, ami ezt tiltaná - mondta, emlékeztetve, hogy az IMF is így nyilatkozott.

Kifejtette, nem tőzsdei, hanem azon kívüli adás-vételről van szó, két fél között jött létre a konstrukció. Ilyen stratégiai méretű pakettet általában nem szoktak tőzsdén venni, ekkora kétoldalú megállapodásban szokott gazdát cserélni - közölte.

A miniszter elmondta, az adás-vétel előtt kikérték a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a véleményét, s abból kiderült, hogy az államnak akkor sem kell kötelező részvényvásárlási ajánlatot tennie, ha tulajdona 25 százalék fölé is kerül, mivel a Mol alapszabálya szerint egy részvényesnek akkor is csak 10 százalék erejéig szól a szavazati joga, ha ennél nagyobb a tulajdoni hányada.

Fellegi Tamás kifejtette, a minisztérium által készített nemzeti vagyonpolitikai irányelveket a kormány még nem fogadta el, de elképzelhető, hogy ebben szerepel majd egy olyan kitétel, ami a későbbi kormányoknak sem teszi lehetővé a Mol-részesedés állami eladását.

Kérdésre válaszolva elmondta, még nincs kormánydöntés arról, hogy melyik állami cégnek a kezébe kerüljön a Mol-részesedés. Olyan megoldás kell - fejtette ki, ami nem növeli hiányt és az államadósságot. Van ilyen megoldás - mondta, de erről többet nem nyilatkozott.

Fellegi Tamás megfogalmazása szerint a Mol sikeres vállalat, ilyenhez csatlakozni jó dolog kisebbségi tulajdonosként is.

Közölte, a magyar állam abban érdekelt, hogy a Mol értéke minél magasabb legyen, jelentős gazdasági és pénzügyi sikereket érjen el, ami megjelenhet az osztalékpolitikában és az üzleti terjeszkedésben is.

A Mol résztulajdonában lévő INA-részvények felfüggesztéséről, és a Molt ért részvényvásárlási visszaélési vádakról elmondta, a horvátországi fejlemények horvátországi belügynek tekinthetők, nem kívánnak vele foglalkozni. Ugyanakkor úgy vélte, a magyar állam tulajdonszerzése erősíti a Mol helyét és szerepét mindenhol, mivel nagyon erős stratégiai tulajdonos jelent meg a társaságban.