A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az önkormányzatok tervezettnél magasabb hiánya és a központi kormányzat hiányának eredményszemléletű átszámítása miatt nem teljesült a tavalyi 3,8 százalékos hiánycél. A tárca azután ismertette a strukturális reform végrehajtásáról szóló dokumentumot, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közölte: tavaly a GDP 4,2 százaléka volt a kormányzati szektor deficitje.

A kormányzati szektor tavalyi, a túlzott hiány eljárás (EDP) keretében az Európai Uniónak 2011. március 31-én jelentett hiánya 1.132 milliárd forint, a GDP 4,2 százaléka volt. A kormányzati szektor ESA-módszertan szerint számolt deficitje pedig az előzetes adatok szerint 1.153 milliárd forintot, a GDP 4,3 százalékát tette ki - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

A minisztérium tájékoztatása szerint az eredményszemléletű egyenleget a tervezettnél kisebb szja-, illetve áfabevételek mellett a központi költségvetési szervezetek év végi szállítói tartozásának növekedése is rontotta. A tárca hangsúlyozta: a kormány irányítása alá tartozó szervezeteknél GDP-arányosan a vártnál jobban alakult a pénzforgalmi hiány.

2010-ben az államháztartás nettó finanszírozási igénye a GDP 4,8 százalékát tette ki - ez jelentősen magasabb annál a számnál, mint amit a kormányzat és a KSH is megjelölt az unió felé lejelentendő 4,2 - 4,3 százalékos hiányszám - mondta az InfoRádiónak a Portfolio.hu elemzője. Hozzátette: csak mérséklet korrekció figyelhető meg a költségvetési folyamatokban, és aggodalomra adhat okot a büdzsé helyzete.

Madár István szerint az egyenleget a válság és az azt követő kiigazító Bajnai-csomag együttes hatása formálta. Ez után az új kormány hajtott végre jelentős átcsoportosításokat, de ezek összhatása egyelőre nehezen ítélhető meg.

Hangsúlyozta: a Széll Kálmán-terv maradéktalan teljesítésére feltétlenül szükség van ahhoz, hogy a jövő évi három százalék alatti hiány teljesülhessen.

A kormány eddig inkább csak egyszeri bevételnövelő lépésekkel tudta a költségvetési hiányt elfogadható szinten tartani, sokkal kevésbé a kiadásokat csökkentő tartós lefaragásokkal, amelyek idén, illetve jövőre lesznek igazán hatásosak - mondta az elemző.

Hogyan jön össze a többlet?

A GDP két százaléka lehet idén az államháztartás többlete - ez is kiderült a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott közleményéből. Erről Csiki Gergely azt mondta: a többlet abból adódik, hogy a költségvetési törvényben szereplő közel három százalékos hiányhoz hozzáadódik a magán-nyugdíjpénztári tagok átlépéséből származó nyugdíjvagyon, ami négy százalékos többletre hizlalja az egyenleget. Ebből a kormány kétszázaléknyi összeget a BKV és a MÁV adósságának az átvállalására, illetve ppp projektek kiváltására költ.

A Portfolio.hu elemzője szerint a legfőbb kockázatot a költségvetési törvényben szereplő hiánycél tartását övezi. Annak érdekében, hogy a két százalékos többlet teljesüljön idén, a kormánynak szigorúan tartania kell magát a három százalékos hiány teljesítéséhez.

Az első két hónap alapján nem túl biztatóak a költségvetési folyamatok - tette hozzá a szakértő, aki azonban úgy véli, összességében teljesíthető lesz a három százalékos hiánycél. Ehhez azonban arra van szükség, hogy ne szálljon el a következő hónapokban a büdzsé hiánya.

Csiki Gergely szerint egyértelműnek tűnik, hogy a 250 milliárd forintos stabilitási alapot a kormány nem kifejezetten a nemzetközi kockázatok kezelésére, hanem a költségvetés egyenlegének tartása érdekében hozta létre.