Infostart.hu
eur:
357.37
usd:
313.58
bux:
142467.45
2026. július 13. hétfő Jenő

Nem lett kevesebb a munkanélküli

Nem változott a munkanélküliségi ráta Magyarországon, az augusztus-októberi időszakban is 10,9 százalék volt, csak úgy, mint az előző három hónapban.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken azt közölte, hogy 2010 augusztus-októberében a 15-74 éves foglalkoztatottak létszáma 3 millió 824 ezer fő volt, ami 35 ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 5,9 százalékkal, 466 ezer főre nőtt, ami 0,5 százalékponttal magasabb, 10,9 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett.

Az idén a munkanélküliségi ráta az év eleji 11,8 százalékról csökkent 11 százalékra a május-július közötti időszakra, és ezen a szinten maradt június-augusztusban is.

A vizsgált időszakban a 15-64 évesek közül 4 millió 258 ezren minősültek gazdaságilag aktívnak, - foglalkoztatottként vagy munkanélküliként a munkaerőpiaci szereplőnek - 61 ezerrel többen, mint 2009 azonos időszakában. A férfiakat jellemző 68,9 százalékos aktivitási arány 0,3 százalékponttal, a nőket jellemző 57,1 százalékos pedig 1,4 százalékponttal volt magasabb a 2009 augusztus-októberében mért értéknél. A férfiak munkanélküliségi aránya 11,1 százalékos, a nőké 10,6 százalékos volt idén augusztus-októberben.

A 15-64 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 792 ezer fő volt, 35 ezer fővel nagyobb, mind az egy évvel korábbi, mind pedig a három hónappal ezelőtti (május-júliusi) értéknél. Az erre a korcsoportra számított 56 százalékos foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakit 0,4 százalékponttal haladta meg.

A 15-64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 2 millió 34 ezer fő volt, ami 61,2 százalékos foglalkoztatási rátának felel meg; a nőket 1 millió 758 ezer fős, 51 százalékos foglalkoztatottság jellemezte. A férfiak foglalkoztatási mutatói lényegében megegyeztek a múlt év azonos időszakában mért értékekkel, ugyanakkor a három hónappal korábbiakat 25 ezer fővel, illetve 0,7 százalékponttal meghaladták.

A nők foglalkoztatottsága 34 ezer fővel, 1 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit, illetve 10 ezer fővel, 0,4 százalékponttal a 2010. május-júliusit.

A munkanélküliek 17,7 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 26,9 százalékos munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal volt alacsonyabb, mint 2009 azonos időszakában. A 25-54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak 9,9 százalékos munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal haladta meg egy évvel ezelőtt mértet.

A munkanélküliek 54,1 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,8 hónap, 2,5 hónappal hosszabb az egy évvel korábbinál.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Magyar Péter miniszterelnök 13 órakor beszédet mond napirend előtt, a képviselők hétfőn szavazhatnak az Alaptörvény 17. módosításról, amelyben Sulyok Tamás államfő megbízatásának végét is kimondják. „A köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja azt. Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás” – írta a miniszterelnök Facebook-oldalán. Kedden visszaállíthatják a pedagógusok sztrájkjogát.
Költekezni kellene, de nem akárhogyan – itt az új költségvetési csapda az Európai Unióban

Költekezni kellene, de nem akárhogyan – itt az új költségvetési csapda az Európai Unióban

Az energiaárak újabb megugrása stagflációs csapdába szorítja az eurózónát: az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése 2026-ra már egy százalék alatti növekedést vár, miközben az infláció 3 százalékra gyorsulhat. Idén még enyhe költségvetési élénkítés rajzolódik ki a növekvő védelmi kiadásokból és az energiatámogatásokból, mivel azokat részben ellensúlyozza az uniós helyreállítási alap (RRF) utolsó pénzeinek felhasználása. De 2027-ben az RRF kifutása és a fiskális szabályok visszatérése akár a GDP 0,5 százalékának megfelelő megszorítást hozhat. Az Európai Bizottság elemzői figyelmeztetnek, hogy az általános árkompenzáció költséges és inflációgerjesztő, ezért a támogatásoknak célzottnak, ideiglenesnek és kivezethetőnek kell lenniük. Magyarországot különösen súlyosan érinti a helyzet, mivel a magas költségvetési hiány, az uniós SAFE-hitelből való kiszorulás és az eurózóna lassulása egyszerre szűkíti a mozgásteret.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×