Orbán Viktor szerdán jelentette be, hogy a kormány a bankadó mellett átmeneti jelleggel további válságadókat vezet be. Az intézkedés értelmében három éven keresztül a kereskedelmi áruházláncok évi 30, az energetikai szektor 70, a telekommunikációs szektor pedig 61 milliárd forint adót fizet be 2010 és 2012 között.

Nem örülünk a döntésnek, de egyetértünk Orbán Viktorral abban, hogy a gazdaság jelenlegi nehéz helyzetében mindenkinek szerepet kell vállalni a dolgok jobbra fordulásáért - mondta az InfoRádiónak a CBA szóvivője.

Fodor Attila hozzátette: pozitívnak tartják, hogy nem a lakosságra hárítják a többletterheket, és bíznak abban, hogy a személyi jövedelemadó csökkentésével és egyéb adóterhelés mérséklésével növekedni fog a fizetőképes kereslet. Ez kompenzálhatja az élelmiszerláncok válságadó okozta többletterheit.

A magyar tulajdonú élelmiszerlánc szóvivője kiemelte: az új adó hatására a CBA nem emel árat, mivel jelenleg is alacsony a forgalom és kiélezett a versenyhelyzet.

Fodor Attila reméli, hogy a növekvő kiskereskedelmi forgalom elő tudja teremteni a válságadó fedezetét, és nem fogja negatívan érinteni a fejlesztéseket, valamint a beruházásokat.

Hangsúlyozta azt is, hogy a CBA-nál létszámleépítésre sem kell számítani, mert a nagyobb területű áruházak megjelenésével már lezajlott egy jelentős elbocsátási hullám.

Az InfoRádió megkereste a Tesco-t is. A társaság kommunikációs igazgatója, Iglódy-Csató Judit azt mondta, hogy cégük nevében az Országos Kereskedelmi Szövetség nyilatkozik. A szövetség elnöksége péntekre alakítja ki az álláspontját a válságadóról.

Még nem tiszta

Az Elmű-Émász mint felelősségteljesen gondolkodó vállalat tisztában van azzal, hogy a gazdaság újjáépítése, a krízis hatásainak az elhárítása és az uniós célok betartása mindenkire különösen nehéz feladatokat ró, és ebből az iparágaknak is ki kell venniük a részüket - mondta az InfoRádiónak a vállalat kommunikációs igazgatója.

Boross Norbert hozzátette: még nem látható tisztán, hogyan fog megoszlani a válságadó az egyes energiafajták és iparági résztvevők között, de bízik abban, hogy a kormány olyan megoldást talál, amely az egyes vállalatokat a terhelőképességüknek megfelelően, igazságosan és versenysemlegesen terhel, egyik vállalatot sem juttatva versenyelőnyhöz.

Kiemelte, hogy ez az adófajta nem új, hiszen az úgynevezett Robin Hood-adó már több éve létezik. Hozzátette: a hatóságilag szabályozott területeken kevésbé értelmes nagy adót kivetni, mert akkor a kormány beismerné, hogy a hatósági ár megállapítása nem jó és túlzott nyereségtartalommal bír. Éppen ezért Baross Norbert úgy véli, nem a hatósági áras területeket sújtja majd az adó.