Magyarországgal szemben az uniós csatlakozás óta zajlik a túlzott deficit eljárás. Az Európai Bizottság ajánlása előbb 2008-ra, majd 2009-re írta elő a 3 százalék alatti deficit elérését, és egyben az eljárás megszüntetését. Az időközben kitört pénzügyi válság azonban a 2009-es határidőt is kitolta, a legvégső időpont így 2011 lett. Ez az, amit az Orbán-kormánynak teljesítenie kell.

Túlzott deficit akkor áll fenn, ha egy európai uniós tagország nem teljesíti a maastrichti-szerződésben foglalt, a fenntartható államháztartási helyzetre vonatkozó követelményeket. Ez azt jelenti, hogy a hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, és az államadósság a 60 százalékát. A 2004-ben csatlakozott 10 ország közül több is automatikusan eljárás alá került.

Az eljárásnak rögzített menete van: az EU illetékes szervei megállapítják a túlzott deficit fennállását, majd ajánlást készítenek a kiigazító lépésekre, valamit annak menetrendjére, és a végső határidőre is. Az eljárás alá vett országok kormányai határoznak a megfelelő intézkedésekről, az európai bizottság illetékes szervei pedig ezeket nyomon követik, és ha szükséges módosítják a határidőt, mint ahogy azt tették Magyarország esetében is. Ha valamely ország nem teljesíti az ajánlásokat, úgy nem kamatozó letétet kell elhelyezniük és az egy idő után büntetéssé válik.

Ám hiába az elv, hogy a tagállamoknak kerülni kell a túlzott költségvetési hiányt, az EU 27 tagja közül már 22-nek nagyobb volt tavaly a deficitje az előírt 3 százaléknál, és idén 25-re emelkedhet ez a szám. 5 esetében már elkészült a bizottsági jelentés, és további 20 országra is kimondták a túlzott deficiteljárás megkezdését.

A 20 ország azonban eltérő határidőket kapott a túlzott deficit megszüntetésére, a többségnek 2012-re, vagy 13-ra kell visszatérniük a 3százalékos küszöb alá, de például Nagy-Britannia és Írország 2014-es határidőt kapott. A határidő kitűzése azért nem egységes, mert az eljárás megkezdésétől számítva elvileg két év lehet, de az bizonyos körülmények miatt meghosszabbítható.

A mostani kicsit tágabb határidők a világgazdasági válságot, mint igen különleges körülmény figyelembevételét tükrözik. Az azonban kérdéses, hogy a Magyarország esetében már többször halasztott végleges határidőt módosítaná-e újra a bizottság.