Az egy hónappal ezelőtt közölt első negyedévi előzetes adatokból derült ki, hogy Magyarországon a tavalyi negyedik negyedévben ért véget az öt negyedéven át húzódó recesszió, amikor a GDP 0,2 százalékkal meghaladta az előző negyedévit. A korábban közölt adatok még 0,4 százalékos csökkenést mutattak a tavalyi negyedik negyedévről.

A KSH összegzése szerint termelési oldalról leginkább az ipar hozzáadott értéke (3,3 százalékkal nőtt) húzta fel az első negyedéves magyar GDP-t, ezen belül is elsősorban az exportorientált feldolgozó-iparban bekövetkezett 4,2 százalékos bővülés volt meghatározó - írta a portfolio.hu.

Az építőipar továbbra is lefelé húzta a GDP-t, és - igaz minimális mértékben, de - a szolgáltatásoknál is ez volt megfigyelhető.

A GDP felhasználási oldalán az importot jóval meghaladó export külkereskedelmi egyenleget javító hatása volt az a tényező, ami érdemben felfelé húzta a GDP-t (a bruttó felhalmozás minimálisan szintén ebbe az irányba hatott), míg a végső fogyasztás lefelé húzta azt.

Összességében elmondható, hogy exportorientált a magyar gazdaság növekedése, miközben a végső, illetve ezen belül a háztartások fogyasztásának ilyen mértékű negatív GDP-hozzájárulása némiképp meglepő lehet. Az utóbbi hónapok bérnövekedési- és kiskereskedelmi forgalmi statisztikái ugyanis már abba az irányba mutattak, hogy a lakossági fogyasztás is lassanként kezd talpra állni.

Kilátások

Két főbb kockázati tényező látható most a magyar gazdaság előre jelzett fellendülése kapcsán - írja a Portfolio.

Az egyik a külpiaci konjunktúra tartóssága az Európa-szerte kibontakozó költségvetési megszorítások tükrében (már az idei első negyedévi GDP-adatok is bizonytalanságra adtak okot).

A másik főbb kockázati tényező a magyar kormányzati megszorítások lehetséges hatásai. A tegnap közzétett akcióterv gazdasági fellendülésre gyakorolt hatása még meglehetősen bizonytalan, de a potenciálisan negatív hatás főként a közszféra legalább 15 százalékos bértömeg-csökkentésén (a belső keresleten) keresztül, illetve a deviza jelzáloghitelek és a bankadó nyomán a dráguló és szűkülő hitelkínálat felől hathat negatívan a kibontakozó növekedésre.

Egy hete a Magyar Nemzeti Bank szakértői stábja idénre éves átlagban 0,9, jövőre 3,2, 2012-re 3,9 százalékos növekedési előrejelzést fogalmazott meg, és inkább a lefelé mutató növekedési kockázatokat emelte ki az inflációs jelentésben.