Csontvázak vannak a szekrényben, ezért a tervezett hiány nem tartható, akár 6-7 százalékos is lehet - ez gyakorlatilag tételmondattá vált az új kormány gazdaságpolitikusai részéről, miközben egy ország várta, hogy a Varga Mihály vezette gazdasági tényfeltáró bizottság bemutassa: milyen örökséget kapott nyolc év szocialista kormányzás után a Fidesz.

A tényfeltárás már a választási kampánynak is része volt. Orbán Viktor pártelnök még március elején egy konferencián jelentette be, hogy felállítják a tényfeltáró bizottságot, amelyet Varga Mihály vezet. A kimondott cél, hogy pontos ismeretek legyenek az államháztartás, illetve a magyar gazdaság állapotáról.

A kampány és a kormányalakítás során a várható gazdaságpolitikai változások csak homályosan, inkább általánosságban fogalmazódtak meg. Adócsökkentés, munkahelyteremtés, kiemelt ágazatok, úgy mint építőipar, turizmus, mezőgazdaság, a bürokrácia és a korrupció csökkentése, uniós pénzek hatékonyabb felhasználása - ezeket hallhattuk a leggyakrabban.

A magas deficit emlegetését is csak most, a kormánytagok és az államtitkárok kinevezése után büntette meg a piac: a forint gyengült, a tőzsde esett. A válasz sem késett sokáig: "nem engedjük a hiányt elszaladni".

Számokat azonban még most sem ismerünk, ahogyan egyelőre azt sem, hogy milyen területen várható beavatkozás. A piac és valószínűleg már az állampolgárok is egyre türelmetlenebbül várják a konkrét terveket.

Az eddigiek ismeretében két alapvető kérdés körvonalazódik. Az első és legfontosabb: milyen intézkedésekkel tartható a 3,8 százalékos deficitcél, és hogy sikerült-e a piacok bizalmát akárcsak részben is visszanyerni, illetve mi kell még ahhoz, hogy Magyarország kockázati megítélése ismét a közép-kelet-európai régió szintjére kerüljön.

Átpolitizált nyilatkozatok

Az éves hiánycél tartása olyan ígéret, amely miatt valamelyest megnyugodhatnak a piacok - mondta a portfolio.hu elemzője az InfoRádiónak. Madár István szerint mindez azonban azt jelenti, hogy szűkült a kormány mozgástere, nincs lehetőség még az idén nagyarányú adócsökkentésre.

Más elemzők úgy vélik, pozitív üzenet, hogy a kormány tartani akarja a hiánycélt, de a bizalom teljes helyreállításához részletes, és a piacok számára hiteles tervre van szükség.

Londoni elemzők az utóbbi napok kormányzati kommunikációja mögött a kampányígéretek és a lehetőségek közötti különbség elmagyarázásának szándékát sejtik. Az Eurasia Group nevű vezető londoni gazdasági-politikai kockázatelemző és tanácsadó csoport szombati elemzése szerint például a hét utolsó két kereskedési napjának fejleményei nyomán a kormánynak "rá kellett ébrednie", hogy sem a piac, sem az Európai Unió, sem a Nemzetközi Valutaalap (IMF) "nem fogja eltűrni a fegyelem hiányát".

Az elemzés szerint a politikusok "kissé túl messzire mentek az átpolitizált nyilatkozatokkal", és valós az a veszély, hogy - bármennyire kiegyensúlyozott nyilatkozatok hangozzanak is el a következő napokban - az elszenvedett hitelességvesztés miatt a piacon "senki nem fog nekik hinni".

A JP Morgan ugyancsak szombati elemzése és előrejelzése szerint a Magyarországgal kapcsolatos hírek a következő napokban még jórészt negatívak lesznek, de a kormány által esetleg bejelentendő, akár "nem szokványos" stabilizációs intézkedések lehetővé tehetik a tárgyalások folytatását a valutaalappal és az EU-val. A JP Morgan várakozása szerint Magyarország az ősszel új megállapodásra juthat az IMF-fel és az unióval.

Csaba László közgazdász professzor a hitelesség helyreállításának első állomásaként értékelte Varga Mihály szombati tájékoztatóját. Az akadémikus elmondta: az államtitkár az új kormány hitelességét visszaállító "mentőhadműveletet indított el ", és ha a háromnapos kormányülés után, a 3,8 százalékos hiánycél tartásának részleteivel egyetért a piac, akkor van lehetőség a hitelesség további erősítésére.