A penzcentrum.hu nemrég felmérést végzett a hitelintézetek körében arról, hol, mikori és mely árfolyamon határozzák meg a bankok az ügyfél forintban kifejezett törlesztőrészletét. A piaci szereplők eltérő gyakorlatot folytatnak, és a figyelembe vett árfolyam elnevezése is más és más.

A táblázatból kitűnik, hogy éppen a legtöbb lakáshitelessel rendelkező OTP esetében fontos nap a mai, pontosabban minden hónap negyedike. Az ingatlanfedezetű hitelek esetében ugyanis ekkor (ha ez munkaszüneti nap, akkor a következő első munkanapon) szedi be a bank az esedékes törlesztőrészletet.

A számításnál a beszedést megelőző munkanap utolsó érvényes OTP deviza eladási árfolyamát veszik figyelembe. Igaz ugyan, hogy az említett felmérés szerint a bankok közül az OTP Bank alkalmazza az egyik legkisebb, az ügyfelek számára legkedvezőbb árfolyammarzsot, ebben a hónapban az OTP ügyfelei számára épp a forint tegnapi, harmadikai árfolyammozgása volt igazán érdekes. Ami nem lehetett számukra szívderítő.

Csütörtök délután a forint árfolyammozgása élesen elvált a régiós devizákétól, és ennek egyértelmű okaként egy tegnapi politikusi kijelentést jelölték meg a piaci szereplők. A hátsó szándék nyilván nem az OTP devizahiteleseinek büntetése volt (a politikus talán még drámai kijelentéseinek piaci hatásával sem kalkulált), ám szavai számukra zsebbevágóan balszerencsés időzítésűek voltak.

Az OTP devizahitelesei számára ez a következőt jelenti: akinek a havi törlesztőrészlete 200 svájci frank, az tegnap (ha negyedike lett volna) 39 368 forintot fizetett volna, ma viszont (mivel ma, negyedikén kell törlesztenie) 39 614 forintot kell fizetnie. 200 eurós törlesztőrészletet feltételezve 55 662-ről 55 994-re nőtt egy nap alatt az adós fizetési kötelezettsége. Mivel tegnap a japán jen a forinthoz képest gyengült, a kis számú jenhiteles nem járt rosszul. Ha viszont a ma délelőtti árfolyamok valamelyikét venné figyelembe az OTP, a devizahitelesek mindhárom devizanemben a tegnapinál rosszabbul járnának.

A fenti számok, pár száz forintos különbségek nem drámaiak. Nem egyetlen napot, hanem hosszú időszakot számításba véve azonban annál nagyobb terhet ró az árfolyammozgás a devizahitelesekre.

Az utolsó válság előtti "békehónapnak" szeptembert tekintve a frankhitelesek esetében 32 százalék, az euró-hitelesek esetében 17 százalék, a jenhitelesek esetében pedig 61 százalék os az árfolyam-emelkedés az OTP deviza eladási árfolyamában. A törlesztőrészletek nagyságát ráadásul nem csak az árfolyam, hanem a kamat, valamint a hitel egyéb költségelemei is befolyásolják. Bár az utóbbi időszakban több bank is csökkentette frankhitelének kamatát, és a Magatartási Kódex a költségek növekedését is maximálja, korábban ez nem így volt, így a törlesztőrészletek egyes devizahitelesek esetében akár meg is duplázódhattak.

A PSZÁF adatai alapján közel 900 ezer darab jelzálog-fedezetű hitelszerződés van ma Magyarországon, az OTP adatai szerint pedig a bank részesedése mintegy 18 százalékos a magyar hitelpiacon. A bank közlése szerint a hitelállomány közel 40 százalék a devizahitel, így tehát átlagos szerződési összeggel számolva mintegy 65 ezer család kísérheti kiemelt figyelemmel a harmadikai árfolyammozgásokat az OTP ügyfélkörében.