Bár sokat idézik, hogy a GDP egy százalékának ráfordításával végre lehetne hajtani az éghajlatváltozás megfékezéséhez szükséges technológiai transzformációt, Magyarország majdnem GDP-je egy százalékát költi el az energiaszektorban, csak éppen a többi között gázá-rtámogatásra és szénfillérre - mondta Varró László, a MOL stratégia-fejlesztési igazgatója a Heti Válasz által a megújuló energiáról rendezett konferencián.

Varró László hozzátette: a magyar energiapolitika Bermuda-háromszögének csúcsai a gázár-támogatás, a kapcsolt energiatámogatás és a kedvezményes áfa, amelyeknek következtében eltűnik az energiahatékonyság, valamint az összes biogáz és geotermikus projekt.

Szavai szerint, amíg erre a három tételre bőven 100 milliárd forintnál többet költünk évente, addig nagyon nehéz elképzelni azt, hogy komoly megújuló energia beruházási program nyerni tudna magánvállalati projektértékelések során.

Ennek ellenére Varró László optimistán látja a jövőt. Véleménye szerint az intelligens, költséghatékony energiapolitika évtizede következik, "azon egyszerű oknál fogva, hogy ez lesz az egyetlen módja annak, hogy elkerüljük az államcsődöt. Tehát azt gondolom, hogy a magyar politikusok határozott, bátor, és értelmes döntéseket fognak hozni, mihelyt minden más lehetőséget kimerítettek".

Varró László hangsúlyozta: a politika ebben az évtizedben nem arról fog vitatkozni, hogy az állam még mire ad több pénzt, ez pedig biztosan javítja a költséghatékonyságot. Az államadósság, a demográfiai helyzet, és a kedvezőtlen nemzetközi környezet miatt a döntéshozók szinte nem is hibázhatnak - tette hozzá a MOL stratégia-fejlesztési igazgatója.