A politikusok mindig mindent megígértet, ám amikor hatalomra jutottak, elfeledkeztek az ígéreteiről - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke magyarázatul arra, miért venne részt a szervezet a kormányprogram kidolgozásában is. "Most arra törekszünk, hogy túl az igények megfogalmazásán, nyilvánosan megállapodjunk arról, mely területeken milyen változtatásokra van szükség" - fogalmazott Parragh László.

A kamara nem kívánja értékelni az egyes pártok programjait, hiszen az a választásokba való beavatkozás lenne. A szervezet célja az, hogy a szakképzés és a kereskedelem fejlesztése olyan irányba haladjon, amerre a gazdaság érdeke diktálja, hogy az adórendszerben, a foglalkoztatásban, a kereskedelemben az általuk helyesnek ítélt változások következzenek be, és hogy a kis- és közepes vállalkozások támogatása végre megfelelő legyen - magyarázta az elnök.

Parragh László hangsúlyozta: a gazdaság talpra állítása nélkül az országot nem lehet rendbe tenni, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának pedig megvannak a lehetőségei arra, hogy ebben segítsen. Összesen immár 160 ezer ügyfél igényelt náluk Széchényi-kártyát, akikről tudják, hogy mennyire megbízhatóak, ezért egy beruházási hitel kihelyezéséhez elég annyit tenniük, hogy az adatbázisukban szereplő vállalkozóknak kiküldenek egy életszerű programot.

Ebben az esetben egy éven belül 100 milliárdot tudunk kihelyezni a gazdaságba, mint ahogy éves szinten most is így teszünk 130-150 milliárddal - fűzte hozzá.

Csak együtt működik

A magyar gazdaság növekedésének nagyjából kétharmada az exportpiacokról származik. A fennmaradó részért a belső piacok felelősek, amelyek továbbra is lefelé tartó spirálban vannak, és a mostani pályát nézve 2011 előtt ez nem is fog megváltozni - mondta Parragh László.

A Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke hozzátette: tavaly október környékén az exportpiacokon a bővülés megjelent, a többségében külföldi tulajdonú, 250 főnél többet foglalkoztató, kivitelre termelő cégek esetében nőtt a kapacitáskihasználtság, emellett élénkültek a beruházások, és mintegy 20 százalékkal nőtt az export.

Vagyis a probléma a belső piacokkal van - fejtegette Parragh László, példaként említve a németországi válságkezelő lépéseket. Ott, mivel volt költségvetési forrásuk, minden hét ötödik munkanapját kifizették a munkaadóknak, akik emiatt nem bocsátották el a dolgozóikat, így változatlan maradt a belső fogyasztás.

Németországban az ipar határán meg tudták állítani a válságot: az 26 százalékkal esett vissza, míg a munkanélküliség tavaly mindössze 0,2 százalékkal nőtt. Magyarország azért nem tehetett ilyen kríziskezelő lépéseket, mert a kormány egy konjunkturális időszakban, 2002 után ezeket a kiadásokat már végrehajtotta - magyarázta a szakértő.

Parragh László megjegyezte: a következő néhány hónapban nem várható jelentős gazdasági átalakulás, hiszen az új kormány nyár elejére áll csak fel, első intézkedéseinek hatásai pedig csak az utolsó negyedévben kezdenek majd látszani.