Múlt péntek után keddre újabb csaknem egyéves mélypontra, tíz bázisponttal 213 bázispontra süllyedt a magyar államcsőd következő öt évbeli kockázatát tükröző úgynevezett CDS-felár, a forint viszont továbbra is lényegében stagnál az euróval szemben.

Amennyiben az ország kockázatosságát más megközelítésből vizsgáljuk (az öt éves, euróban denominált magyar államkötvény hozamának és a német állam hasonló futamidejű kötvényének különbségét vesszük, mint országkockázati mérőszámot), lényegében ugyanezt a 210 bázispont körüli, egy éve nem látott alacsony értéket kapjuk - derül ki a portfolio.hu vizsgálatából.

A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt fél év kamatdöntései kapcsán kiemelt figyelmet fordított arra, hogy hogyan alakul az ország kockázati megítélése a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon, és az enyhülő kockázati felár láttán nyáron megkezdte kamatcsökkentési sorozatát. Ez jövő héten bizonyára folytatódik, annak üteme a piaci konszenzus szerint 50 bázispont lehet, bár több szereplő szerint elképzelhető ennél nagyobb vágás is.

A határidős kamatláb-megállapodások, illetve a rövid futamidejű állampapír-hozamok 75 bázispont körüli vágás piaci beárazottságát tükrözik.

Az intenzív kamatvágási várakozások kapcsán az óvatosabb jegybanki hozzáállás fontos érve egyrészt a kiszámíthatóság, másrészt az, hogy el kell kerülni a kamatvágások miatt esetlegesen "megbillenő" forint forgatókönyvét. Az ugyanis többek között a magyar pénzügyi rendszerre gyakorolna potenciálisan kedvezőtlen hatást (például lakossági devizahitelek nehezebb törlesztése miatt).

Mit tükröznek a kötvényhozamok?

Az utóbbi időben jelentős állampapír-piaci hozamcsökkenés következett be a kamatcsökkentési várakozások élénkülése és a kedvező külpiaci hangulat mellett. Az MNB a kamatdöntései kapcsán nemcsak az országkockázati mutatószámra figyel, hanem azt is vizsgálja, hogyan alakul a forinteszközöktől elvárt kockázati prémium, azaz kínál-e kellő mértékű többlet hozamot egy külföldi befektetőnek például a magyar állampapírpiac.

Ennek vizsgálatához a Portfolio "felbontotta" az öt éves magyar államkötvény hozamát (az Államadósság Kezelő Központ által közzétett referenciahozamot). A kockázatmentes hozam a német öt éves államkötvényt jelenti, e felett a magyar országkockázati felárnak az öt éves euróalapú magyar államkötvény hozamtöbblete felel meg, míg az öt éves forintkötvény hozamából a fennmaradó rész a forint kockázati felárát tükrözi.

A forintkötvény hozamának tavasz óta bekövetkezett komoly esése döntő részben az országkockázati felár esésével függött össze, és eközben, a nyáron megindult MNB-kamatcsökkentési sorozat mellett sem szűkült érdemben a forinteszköz által kínált kockázati prémium. Annak mértéke a 7,6 százalékos nominális hozamból jelenleg mintegy 310 bázispontot tesz ki, ami az elmúlt három év átlagos kockázati felárával teljesen összhangban van.

Az augusztusi kamatvágás óta mintegy 50 bázisponttal csökkent az öt éves forintkötvény hozama, amely mellett a forint kockázati prémium kissé emelkedett is. A jelek szerint tehát továbbra is a szokásosnak megfelelő mértékű kockázati felárat kínálnak a forinteszközök.

A fenti vizsgálat alapján úgy tűnik: rövid távon nem kell aggódnia az MNB-nek, hogy az intenzív, esetleg vártnál nagyobb kamatvágással forintgyengülési hullám kiváltását kockáztatná, később azonban erre továbbra is van esély.