Az egyenlőtlenség szintjét tekintve komoly különbségek vannak az egyes OECD-országok között: míg a jólétinek nevezett észak-európai országokban viszonylag alacsony a jövedelem egyenlőtlenség, addig már több nyugat-európai országban, így például Nagy-Britanniában és Olaszországban jóval magasabb, Magyarország pedig az OECD átlaga alatt van.

A szervezet tanulmánya megállapította, hogy a gazdagok és szegények közötti különbség az elmúlt 20 évben növekedett az OECD-tagállamok többségében, a legnagyobb ilyen irányú növekedés Norvégiában, Németországban, Kanadában és az Egyesült Államokban következett be.

Az egyenlőtlenség növekedését elsősorban a piaci jövedelmek szintén egyenlőtlen változásai okozzák, emellett befolyásolja az is, hogy bár nő a foglalkoztatás, az alacsony iskolázottságúak körében megmaradt a viszonylag magas munkanélküliség, és az is növeli a szegények arányát, hogy egyre magasabb a kis létszámú, egyszülős háztartások aránya.

Az OECD tanulmánya megállapítja, hogy az iskolázottság, az egészségügyi állapot és a lakáskörülmények egynegyedével tudják csökkenteni a jövedelmi egyenlőtlenségeket. Szintén csökkenti az egyenlőtlenséget a szociális rendszer: a magasabb szintű társadalmi közkiadások alacsonyabb szegénységgel járnak együtt, így például a skandináv országokban viszonylag rövid ideig tart a szegénység, szemben például Görögországgal, vagy az Egyesült Államokkal.

A tanulmány szerzői ugyanakkor megállapították, hogy a szociális rendszerek hatékonysága javítható, mert önmagában nem elég, hogy többet adóztatnak, és többet költenek felzárkóztatásra, inkább a foglalkoztatáspolitikára kellene fókuszálni, ami a piaci jövedelmek egyenlőtlen elosztását csökkentené.

A Tárki megállapítása szerint Magyarországon a rendszerváltás éveiben kialakult társadalmi egyenlőtlenségek lényegében konzerválódtak. Tóth István György, a piackutató vezérigazgatója azt mondta: változás abban van, hogy míg a 90-es években a privatizáció a foglalkoztatás visszaesése befolyásolta az egyenlőtlenségeket, addig a 2000-es években jobbára a társadalompolitika. A Tárki adatai szerint a magyar átlagjövedelem 2005-ben évi 11 ezer dollár volt, ez nagyjából az OECD-átlag felének felelt meg.