Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Surányi: Válsághoz vezet, ha nem növekszik az emberek reálkeresete

A gazdasági válság magyarországi megoldásához arra kell kényszeríteni a bankokat, hogy hitelezzenek a vállalkozásoknak - mondta egy szakmai beszélgetésen Surányi György volt jegybankelnök, aki szerint az adórendszer átalakítása is elengedhetetlen. Bokros Lajos volt pénzügyminiszter pedig úgy látja: jelenleg csak több reform együttes végrehajtása segíthet az országnak.

A kapitalizmus a válságokon keresztül fejlődik - hangsúlyozta a korábbi jegybankelnök a XXI. Század Intézet kerekasztal beszélgetésén, amelyet "Válságban a kapitalizmus is?" címmel rendeztek.

Surányi György azt mondta: most is egy ilyen válság van, csak ebben az esetben a szokásosnál erősebb, amelynek egyik kiváltó oka szerinte az általános bizalmatlanság, ami például ahhoz vezetett, hogy a bankok nem hiteleznek egymásnak.

Surányi György elmondta: felül kell vizsgálni a piac önszabályozására épülő rendszerét, amely a '90-es években alakult ki. Rámutatott: az utóbbi 10-15 évben néhány ország, főleg az USA hihetetlenül laza költségvetési és monetáris politikát követett, és a külső eladósodását mások finanszírozták.

Problémaként említette, hogy amíg a '90-es évek óta Amerika gazdasága folyamatosan nő, ezt a növekedést nem követte a lakosok reálkeresete. Surányi György elmondta: válsághoz vezet, ha a lakosságnak nem növekszik a reálkeresete, és ezáltal csökken a piaci kereslet.

A megoldást Magyarországon abban látja, hogy a monetáris politikán keresztül rá kell kényszeríteni a bankokat: adjanak hitelt a még hitelképes vállalkozásoknak. Hangsúlyozta: már nem csak likviditási problémáról kell beszélni, hanem a foglalkoztatás veszélyeztetettségéről is.

Hozzátette: a kormány jelenlegi strukturális reformjainak nincs hatása a növekedésre még öt éves távlatban sem, viszont a foglalkoztatottság kérdése probléma. Szerinte a válság megoldásához elengedhetetlen lenne az adórendszer átalakítása.

Bokros: A helyzet nem írható csak a nemzetközi válság számlájára

Bokros Lajos korábbi pénzügyminiszter is a reformokat tartja a megoldásnak a válság kezelésére. Szerinte Magyarországon a gazdasági növekedés újraindításához nemcsak megfelelő gazdaságpolitikára, hanem mélyreható szerkezeti változásokra, átfogó intézményi reformokra van szükség.

A volt pénzügyminiszter az Élet és Irodalomban közölt cikkében az 1998-ban bevezetett nyugdíjpénztári reform 10 éves évfordulóját felemlítve megállapítja, hogy azóta az egymást követő kormányok már egyetlen érdemi reform elindítására sem voltak képesek, azaz 1998-ban véget ért a XX. századi magyar reformkor.Magyarország 2001 és 2006 között durván túlköltekező, mesterséges élénkítésre alapozott, a belső fogyasztás növelését célzó, külső és belső hitelfelvétellel finanszírozott jövőfelélő gazdaságpolitikát folytatott. De a két éve tartó megszorító keresletkorlátozó gazdaságpolitika nyomán sem látszanak a kibontakozás jelei, és ezt nem lehet csak a nemzetközi pénzügyi válság számlájára írni.

2008. október végére Magyarország az államcsőd küszöbére került, a forint leértékelődése miatt a valutaválság lehetősége is felrémlett. Az ikerdeficit, ikereladósodás, ikerbizalmatlanság mesterhármasa a szakadék szélére lökte az országot, innen visszarántani csak az EU és az IMF 20 milliárd eurós hitelének bizalomerősítő hatásával lehetett - írta Bokros Lajos.

A kormánynak az elmélyülő válság elhúzódó visszaesés, vagy a nyílt azonnali csőd között kellett választania, és ilyen helyzetben nyilvánvaló, hogy a válságot mint kisebbik rosszat kell választani.

A tanulmányban Bokros Lajos amellett érvelt, hogy több reform együttes végrehajtása segítheti azok teljesülését. Legfontosabb területekként az egészségügyet, az oktatást, a nyugdíjrendszert, a közigazgatást és a közteherviselést jelölte meg. Az egészségügyben a kötelező társadalombiztosítás mellett a kötelező magánbiztosítást javasolja, amelynek tagja lenne minden 18 éven felüli állampolgár. Egy ilyen rendszer szerinte versenyre készteti az egészségügyi intézményeket, javítva így az egészségügyi szolgáltatás minőségét is.

Ugyancsak szorgalmazza a nyugdíjreform folytatását a névleges járulék-meghatározottságú rendszer bevezetésével. Ennek lényege az lenne, hogy a nyugdíjrendszerben a járulék mértékét rögzítenék és ettől tennék függővé a járadék nagyságát.

Fontos elem az adóreform

A közteherviselés reformjánál a volt pénzügyminiszter hangsúlyozza: annak döntő láncszeme nem az adókulcsok divatos csökkentése, hanem az adózók körének bővítése és az adózandó jövedelem szélesítése. Javasolja a minimálbér adómentességének eltörlését, például egy 10 százalékos adó bevezetésével.

Szerinte az adóreform megvalósítható anélkül, hogy a költségvetés bevételei csökkennének, lehetséges az úgy nevezett semleges adóreform. Az igazságos közteherviselés alapfeltételének tekinti az értékalapú ingatlanadózás bevezetését, ami pótolhatja az szja-ból kieső bevételeket, ha ott csökkentenék a kulcsokat. Szükség lenne a kivételek, a mentességek, az adókedvezmények eltörlésére.

A vállalati nyereségadózásban a rendszer egységesítését és egyszerűbbé tételét javasolja, többek között az eva megszüntetésével. Ugyancsak szorgalmazza a helyi iparűzési adó megszüntetését, amit a vállalkozások esetében is az értékalapú ingatlanadóval váltana fel.

Javasolja a kisvállalkozások adómentességének megszüntetését, az osztalékadó felemelését a személyi jövedelemadó határkulcsának szintjére és az osztalék megterhelését fix egészségügyi hozzájárulás felett fizetett úgynevezett kiegészítő adóval. Így szerinte közelíthető lenne a cél, hogy a személyes jövedelmek mind nagyobb része egyetlen csatornán, a béren keresztül legyen kivehető a vállalkozásokból.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

Horvátország az idén összesen várhatóan 22 millió látogatót és csaknem 15,9 milliárd eurós rekordbevételt könyvelhet el, a jövőbeli stratégiai cél azonban a puszta mennyiségi növekedés helyett egyértelműen a minőség és a kedvező ár-érték arány megteremtése. A horvát kormányzat szerint az ágazatnak fenntarthatóbbá kell válnia, hogy a gazdasági fellendülés mellett a helyi lakosok életminőségét is javítsa, miközben az ország megfizethető marad a belföldi utazók számára is - írta a Vijesti.hrt.hr.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×