Kifejezetten rossz üzletnek nevezte a Magyar Bankszövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában azt, ha a megszorult hitelesek a devizáról forintalapú hitelre váltanak, mert ebben az esetben a törlesztőrészletek másfélszeresére emelkednének. Felcsuti Péter éppen ezért nem hiszi, hogy tömegek döntenek majd így.

A Raiffeisen Bank vezérigazgatója szerint egy hosszú lejáratú hitel esetén akkor érdemes megfontolni a váltást, ha a forint árfolyama jóval 350 forint fölé szökik, ám erre nincs nagy esély. Felcsuti Péter szerint a lakosság ösztönösen, józan paraszti ésszel gondolkodva érzékeli, hogy a devizahitel kedvezőbb, mint a forintalapú.

A kormány és a kereskedelmi bankok közötti, a devizahitelesek terheinek csökkentését célzó megállapodásról a bankszövetség elnöke elmondta: az események nem voltak olyan szélsőségesek, hogy indokolttá tettek volna ilyen kormányzati beavatkozást. A kormány megítélése szerint ez a lépés abban a helyzetben a lakosság megnyugtatását szolgálta, a következő napok történései azonban igazolták, hogy nem lett volna nagy szükség a megegyezésre - magyarázta.

Hitelszűkében a magyar gazdaság

Felcsuti Péter úgy véli: jövőre növekedni fog a magyar gazdasági szféra hitelszükséglete, ám a külföldi tulajdonú bankok vonakodnak majd ezt finanszírozni. Ez azt eredményezi, hogy a külföldi tulajdonú bankok hitelexpanziója lelassul, és mivel a magyar bankszektor 80 százaléka külföldi tulajdonban van, nem jut majd elég hitel a magyar gazdaságba - jegyezte meg.

A hitelszűke már ma is tapasztalható - hangsúlyozta a bankszövetség elnöke, aki jó ötletnek tartaná, ha a kormány egy hitelbővítő csomaggal segítene a helyzeten. A szakértő ugyanakkor úgy véli, hogy intenzív és széleskörű tárgyalásokra is szükség van azokkal a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, amelyek közvetlenül a gazdaság finanszírozására nyújtanak hiteleket.