Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

A forrásokat hiányolják a szakemberek Gyurcsány javaslatából

Az InfoRádióban megszólaló szakértők szerint kérdéses, hogy a gazdaság fehéredése biztosítani tudja-e a fedezetet a kormány által bejelentett adócsomaghoz. Az Ernst&Young adóigazgatója szerint inkább politikai célokat szolgál a javaslat, mivel minden oldalnak - munkaadóknak és munkáltatóknak egyaránt - kedvezni próbál. Az ING makroelemzője úgy véli: lehetséges, hogy a 300 milliárd forintos tartalékalap feltöltését az állami beruházások elhalasztásával oldják meg. A Kopint-Tárki vezérigazgatója azt gondolja: a változások nem akkora mértékűek, hogy hatásukra növekedjen az adófizetési hajlandóság.

Az irányok jók: a munkabéreket terhelő közterhek, illetve a nyereséget terhelő adók csökkentése egybevág a szakértők elképzeléseivel és az adóügyekkel foglalkozó szervezetek javaslataival - mondta az InfoRádiónak Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fokozatos adócsökkentéséről szóló javaslatáról az Ernst&Young adóigazgatója.

Egyetért Vámosi-Nagy Szabolccsal a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. vezérigazgatója, Palócz Éva is, ám megjegyezte: a programban leírt változtatások meglehetősen kis jelentőségűek, így ezektől önmagukban nem lehet az adófizetési hajlandóság növelését, ezáltal a gazdaság kifehéredését várni.

Hasonlóképpen vélekedik Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers cégtársa, aki szerint a tervezetben foglalt javaslatok azért nem nagy hatásúak, mert a kormány nem akar a kiadási oldalhoz nyúlni, ahogyan adóátcsoportosítást sem visz végbe, pedig erre a gazdaság élénkítése szempontjából nagy szükség lenne.

Hogyan?

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára elmondta: azzal tudnak azonosulni, hogy a kormány fontosnak tartja a foglalkoztatás-, a beruházás- és a gazdasági növekedés ösztönzését, akárcsak azzal a ténnyel, hogy jelentős adó- és járulékcsökkentésre van szükség ahhoz, hogy a vállalkozói szféra fellélegezhessen. Az azonban kérdés, hogy a miniszterelnök programjának eszközrendszere és az abban szereplő változások mértéke elegendő-e a fenti célok megvalósítására.

Az ING elemzője, Németh Dávid arról beszélt: a program megvalósításáról vagy finanszírozásáról nem tartalmaz részleteket Gyurcsány Ferenc miniszterelnök javaslata. Ebben ugyanis az áll, hogy évente 300 millió forintos tartalékot különítenek majd el erre a célra, arról azonban nem esik szó, hogy honnan szereznek rá pénzt.Miből?

Korábban arról beszélt a kormány, hogy az adócsökkentés utáni első évben a gazdaság fehéredéséből semmilyen bevétel nem származik, most ugyanakkor azzal számol, hogy évente 300 milliárd forint folyik majd be ennek hatására - tette hozzá az elemző, aki szerint az alaphoz esetleg az állami beruházások elhalasztásából vagy megszüntetéséből lehet pénzt szerezni. Ezt ugyanakkor nem tartja a legkedvezőbb megoldásnak, hiszen ez a lépés kedvezőtlenül hatna a gazdasági növekedésre és az adóbevételek szintje sem növekedne. A sikeres kiigazítást végzett országok kiadáscsökkentés címén nem az állami beruházásokat, hanem a szociális- és nyugdíjkiadásokat fogták vissza - közölte Németh Dávid.

Abban minden szakértő egyetértett, kérdéses, hogyan, honnan lehet majd előteremteni az adócsökkentés végrehajtásának lehetőségét biztosító tartalékalaphoz szükséges pénzt. Az elmúlt években nagyságrendileg 100-150 milliárdos tartalékot képzett a kormány, ami a minisztériumi kiadások visszafogásából állt össze; nehéz elképzelni, honnan lesz még egyszer ennyi minden évben, hiszen azt leszögezték, hogy nem akarnak hozzányúlni sem a szociális kiadásokhoz, sem a nyugdíjakhoz - magyarázta az ING elemzője.

Vámosi-Nagy Szabolcs szerint is a finanszírozás kérdésének megoldatlansága a javaslat legnagyobb hibája. A tervezet az adócsökkentés fedezetének ugyanis a gazdaság fehéredéséből befolyó plusz pénzeket tartja, nem a költségvetési kiadások csökkentését. Az Ernst&Young adóigazgatója hozzátette: a gazdasági aktivitás fokozódása vagy a fehéredés nem egy-két éven belül jelentkezik, ám, ha ez 2009 végéig nem mutatkozik, 2010-re megszakad a négy évre tervezett adóváltoztatási ütem.

Meddig?

Lőcsei Tamás azt is komoly problémának tartja, hogy a program nem tervezhető. Nem kedvező a gazdaság fehéredésétől, illetve az adófizetői kultúra megváltozásától függővé tenni az adóreformot, amely a gazdaság élénkítésének elengedhetetlen eleme - mondta a PricewaterhouseCoopers cégtársa.

A VOSZ főtitkára ugyanakkor azt emelte ki, hogy a javaslat három-négy évet fog át, ám a mai gazdasági-politikai helyzetben kérdés, lehet-e ilyen távlatban kötelezettségeket és garanciákat vállalni. Dávid Ferenc emellett megjegyezte: a program nem generális, alapokat érintő reform, csupán adókiigazítás, súlyáthelyezés.A túlélésről szól

A szakértők arról, hogy mi a program kidolgozása mögött húzódó, nem gazdasági indok, különféleképpen vélekedtek. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint a javaslat "politikaízű": viszonylag kis pénzből mindenkinek juttatna valamennyit - vállalkozásoknak, a lakosságnak, a nem fejlődő térségeknek.

Palócz Éva úgy véli, a programból az derül ki, hogy a kormány és a miniszterelnök túlélésre játszik. A javaslat abból indul ki, hogy a kabinet nem tehet semmiféle olyan lépést, amely egyetlen szavazó elvesztésével is járna. Amíg erre alapozzák a gazdaságpolitikát, sem jelentős adóváltoztatásokra, sem egy dinamikus gazdaság kialakulására nem lehet számítani - hangsúlyozta a Kopint-Tárki vezérigazgatója.

E két szakember szót ejtett a csomag egyik, a különadó eltörléséről szóló részletéről is. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint problémája a javaslatnak az is, hogy az ideiglenesnek ígért vállalati különadónak csak a felét engedik el, a másik felét a társasági adóban állandósítják, ez ugyanis nem jó üzenet a külföldi befektetők számára.

Palócz Éva hozzátette: az adócsomagban foglalt változtatások nem lennének jelentős hatással a gazdasági növekedésre, pozitív ugyanakkor, hogy eltörölnék a különadót, ami ellen a külföldi vállalatok komolyan lobbiztak. A teher eltörlése önmagában mintegy 200 milliárd forintos kiesést jelentene, azt azonban nem lehet tudni, vajon mennyit kompenzálna ebből a társasági adó 2 százalékos emelése - jegyezte meg a Kopint-Tárki vezérigazgatója.

Hanganyag: Panulin Ildikó és Kaputa Júlia

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Európa megállíthatatlanul melegszik, az átlagnál is jobban – éghajlatkutatók az Arénában

Európa megállíthatatlanul melegszik, az átlagnál is jobban – éghajlatkutatók az Arénában

A globális felmelegedés mellett Európa még az átlagosnál is jobban melegszik, méghozzá megállíthatatlanul, az 1980-as évek óta – derült ki az InfoRádió Aréna című műsorából, amelynek vendége volt Kis Anna éghajlatkutató, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszék tudományos munkatársa és Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszék doktorandusza, akik a miértekről is részletesen szóltak.

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×