Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Húsz évvel tovább működhet a paksi 4-es blokk

További húsz év üzemidőt kér a paksi atomerőmű az Országos Atomenergia Hivataltól; a kérvényt várhatóan december 14-én adja be - írta a Napi Gazdaság. A hosszabbításhoz szükséges környezetvédelmi engedélyt már megkapta az erőmű.

Az atomerőmű 4-es blokkja 2012 és 2017 között éri el tervezett üzemidejének a végét. Bár a zöldek többször tiltakoztak az atomerőmű kibővítése, illetve üzemidejének meghosszabbítása ellen, szinte kizárt, hogy ilyen rövid időn belül Paks nélkül is elegendő áramforrás álljon rendelkezésre az ország energiaellátásához.

Az atomerőmű évente 14-15 gigawattóra áramot termel, ezzel a hazai termelés csaknem negyven százalékát biztosítja. Arról nem is beszélve, hogy a Pakson termelt áram a legolcsóbb a hazai erőművek közül, a piacon szokásos kilowatt óránkénti nagyjából 12-15 forint helyett, alig több mint 9 forintba kerül.

Az üzemidő hosszabbításának előkészületei már 2001-ben megkezdődtek, aztán 2003-ban a tulajdonosi döntés is megszületett a programról, és az engedélyezési eljárás megkezdéséről.

Az üzemidő hosszabbítás bevett módszer világszerte, erre már van átfogó engedélyezési eljárás, és a legtöbb atomerőműnél a hosszabbítás biztonsági és technikai feltételei adottak. Az atomerőmű meghosszabbításával kapcsolatos teljesítménynövelő felújítások már megkezdődtek.

A Napi Gazdaságnak az atomerőmű vezérigazgatója azt mondta: az erőmű négyes blokkján 2006-ban, az 1-es blokkon tavaly érték el a 108 százalékos, vagyis 500 megawattos teljesítményt. A 2-es és 3-as blokk jövőre éri el a 108 százalékot, így összességében a négy blokk teljesítménye 150 megawattal nő.

A cég számításai szerint a beruházás három és fél év alatt térül majd meg, ráadásul az erőmű önköltsége is csökken majd.

Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő elmondta: az elmúlt 5-6 évben végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy műszaki akadálya nem lesz az üzemhosszabbításnak.

A Magyar TUdományos Akadémia energetikai bizottságának elnöke ugyanakkor hozzátette: 10 éven belül el kell kezdeni egy új erőmű megépítését, mert a következő időszakban több ezer megwattnyi termelőkapacitást kell leállítani környezetvédelmi és gazdasági okokból.

Magyarországnak helye van új nukláris termelőkapacitásnak, hiszen energiahordozókban viszonylag szegények vagyunk - mondta Aszódi Attila, aki szerint a paksi erőmű üzemidejének meghosszabbítása nem zárja ki az új blokk megépítését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×